Tisztújító kongresszust tart ma a Fidesz. Orbán Viktor, a párt elnöke a közösségi oldalán közölte: egy röpirattal készül az eseményre. A volt miniszterelnök a Fidesz küldetését is felvázolta a dokumentumban Az áprilisi országgyűlési választásokkal kapcsolatosan úgy fogalmazott „ 2026-ban csak azt ígérhettük, hogy az elért eredményeket megvédjük, a biztonságot garantáljuk, a Brüsszellel szembeni küzdelmet folytatjuk, a békepárti semlegességünket pedig fenntartjuk”.

Írtam a kongresszusra egy röpiratot – jelentette be a Facebook-oldalán szombaton reggel közzétett bejegyzésében Orbán Viktor, melyet a Magyar Nemzet szemlézett.

Nem lett rövid, de érdemes elolvasni – tette hozzá a volt miniszterelnök, aki kommentben tette közzé a terjedelmes dokumentumot.

„A magyarok országának szabad és szuverén országnak kell lennie”

– szögezte le a röpirat bevezetőjében a Fidesz elnöke.

Hozzátette, hogy Magyarország szuverenitására ma az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt.

„Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba. Jönnek a liberális önkény jól ismert módszerei. Az alkotmányos intézmények elleni rohamok. Jönnek a jobboldal elleni gyűlölethadjáratok, és jönnek a nemzetközi brigádok csapatai”

– fogalmazott, majd hozzátette, hogy a szuverén Magyarország eszméjét nem lehet felszámolni, a Fidesz pedig továbbra is kitart a hit, a hűség és a bizalom értékei mellett.

– Olyan igazság ez, amely nagyobb, mint a mi kis saját igazságaink. Fölénk magasodik. Magához emel, hűségre kötelez. Fidesz, hit, hűség, bizalom. Mi sohasem adjuk fel. Mi mindig itt leszünk – írta Orbán Viktor.

Küldetés

A Fidesz elnöke röpiratának Küldetés című fejezetében leszögezte, hogy „a magyarok országának szabad és szuverén országnak kell lennie”. A volt miniszterelnök különbséget tett a szabadság és a szuverenitás között, hangsúlyozva, hogy míg a szabadsághoz „elegendő az elnyomás hiánya”, addig a szuverenitáshoz „saját erő, nemzeti önerő kell”. Felidézte Széchenyi István gondolatát is, miszerint „saját tengelye körül forgó Magyarországot akarok”, és úgy fogalmazott, hogy csak egy erős, önálló állam képes biztosítani, hogy „a magyarok munkájából ne idegenek, hanem a magyarok gyarapodjanak”.

„Nem kényszerülsz arra, hogy hazád erőforrásait vagy annak egyes részeit idegeneknek engedd át. Vagyis felépíthetsz egy olyan állam- és kormányzati rendszert, amely képes elérni, hogy a magyarok munkájából ne idegenek, hanem a magyarok gyarapodjanak. Ez a szuverén Magyarország. Nekünk ez a küldetésünk”

– mutatott rá, majd az elmúlt 16 évet elemezte részletesen és külön fejezetet szánt a szuverenitás és a polgár, a szuverenitás és az unió viszonyának kifejtésére.

Orbán Viktor a Fidesz és az általa vezetett nemzeti kormány történetében vízválasztónak számító 2026-os évnek is külön fejezetet szánt

„2026-ban csak azt ígérhettük, hogy az elért eredményeket megvédjük, a biztonságot garantáljuk, a Brüsszellel szembeni küzdelmet folytatjuk, a békepárti semlegességünket pedig fenntartjuk. Ez a perspektíva azonban elvesztette vonzerejét”

– értékelt.

Hozzátette, az április 12-ei országgyűlési választáson mégis jelentős számban voksoltak bizalmat a Fidesznek.

–Még így is kitartott kétmillió-négyszázezer honfitársunk, ami győzelemhez vagy szorosabb vereséghez is elegendő lehetett volna. De belépett 10 százaléknyi olyan szavazó, aki korábban kívül maradt, de most a változás eufóriája beszippantott, és a velünk szembeni utálat lelkesített.

„Így már a magyarok nagy többsége nem volt partner. Úgy érezték, hogy a küzdelem folytatásához áldozniuk kellene a pénzükből, az életszínvonalukból és gazdasági reményeikből. Úgy látták, ez már nem éri meg nekik”

– fogalmazott.

Az Elit című fejezetben Orbán Viktor arról ír, hogy a Fidesz politikai közössége a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére is hatalmon maradhatott volna, ha sikerül létrehoznia egy olyan kulturális mintát, amely „anyagi sikerek nélkül is megtartja” az embereket a „szabadságharc ügye mellett”. Szerinte ez a minta „nem született meg”, ezért a gazdasági eredmények maradtak a kormányzás fő legitimációs alapjai.

Véleménye szerint időközben létrejött egy „interneten szerveződő, kulturális elit”, amely „az indirekt politizálás eszközeivel képes volt új mederbe terelni az emberek gondolkodását”, és azt az értelmezést terjesztette, hogy „a magyar szabadságharc, sőt eleve minden szabadságharc elhibázott lépés”.

Orbán szerint

a gazdasági nehézségek, a „védekezés kényelmetlenségei” és a „tiszás gyűlöletkampányok” együttesen gyengítették a kormánypártok támogatottságát.

Azt írta, hogy végül „3 millió 400 ezer magyar 16 év után az áprilisi fegyverletételt választotta”, míg „2 millió 400 ezer honfitársunkkal együtt a szabadságharc folytatása, a szuverenitás megvédése mellett maradtunk”.

A Fidesz elnöke bírálatot is megfogalmazott az értelmiségiekkel és üzletemberekkel szemben. Feltette a kérdést: „hogyan lehetséges, hogy éppen ők, a kormánypártok polgári szárnya pártolt el”, miközben állítása szerint tisztában vannak az Európai Unió gazdasági problémáival. Azt is írta, hogy a nemzeti oldal keresztény táborából sokan a „liberális, progresszív, európai föderalista politikai táborhoz csatlakoztak”, ezért a jobboldal megújulását inkább „a jobboldal népi és szociális szárnyaiból” várja.

Címlapkép: Facebook/Orbán Viktor