Ukrajna uniós csatlakozását a mai napon a Voks 2025 szavazataival megállítottuk – közölte Orbán Viktor. A kormányfő szerint csúnya dolgok történtek az EU-csúcstalálkozóján.
Orbán Viktor megvétózta azt az uniós közös határozatot, amelyben Ukrajna csatlakozásáról is szó esett volna a háború mellett.
A kormányfőt erről Bohár Dániel, a Patrióta csatorna riportere kérdezte egy Facebookra feltöltött videóban. Orbán Viktor azt írta:
„Szükség is volt rá, mert kis híján elsöpört engem a népharag. A bentlévő miniszterelnökök osztatlan ellenérzéssel fogadták a magyar bejelentést”
– mondta a Voks 2025-re utalva Orbán Viktor.
Hozzátette: „újszerűen és sokkszerűen hatott” a többiek számára, hogy Magyarország „fundamentális és stratégiai okokból” nem járul hozzá ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjenek a csatlakozásról Ukrajnával (bár elmondása szerint igyekezett ezt „udvariasan és kimérten”, érvekkel alátámasztva elmondani).
A kérdésre, hogy „csúnya munka volt-e” az, ami a csúcstalálkozón történt, Orbán Viktor azt mondta: „Az. A legcsúnyább eddig.”
Orbán Viktor a történteket úgy összegezte a videó kommentárjában: „Ukrajna uniós csatlakozását a mai napon a Voks 2025 szavazataival megállítottuk.”
Orbán Viktor ismét vétózott az EU-csúcson, Robert Fico is csatlakozott hozzá
A magyar és szlovák kormányfő közti „munkamegosztás” értelmében
Robert Fico szlovák kormányfő az Oroszországgal szembeni újabb – szám szerint 18. – szankciós csomag elfogadását akadályozta meg, míg Orbán Viktor az Ukrajnát érintő határozat szövegét blokkolta (ez utóbbit a másik 26 állam saját hatáskörben adta ki).
Orbán Viktor már a csúcstalálkozó előtt is jelezte, hogy nem ért egyet az Ukrajnáról szóló határozattal. Ugyanezt a legutóbbi két csúcstalálkozón is megvétózta már – emlékeztetett az Index.
A szankciós csomag ügyében Robert Ficóval több tagállami vezető mellett az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyennel is tárgyalt, azonban a jelek szerint nem sikerült megegyezni a kérdésben. Miután Fico a Von der Leyennel tartott tárgyalása után jelezte hogy mindenképpen vétózni fog, az ügyet levették a napirendről (ebből adódóan a magyar kormány ebben a kérdésben most nem élt a vétójoggal – de pár nappal ezelőtt, az európai uniós külügyi tanács ülésén Magyarország és Szlovákia közösen akadályozták meg a döntéshozatalt a szankciók ügyében).
E téren végül a tagállamok csak abban állapodtak meg, hogy üdvözlik az eddigi szankciós csomagokat, és felszólították a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsát, hogy dolgozzanak a következő szankciókon.
Mindeközben Ukrajnáról csak a késő délután órákban kezdtek tárgyalni,
és ehhez a napirendi ponthoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is becsatlakozott online,
aki a tagállamok vezetőinek kifejtette a háború jelenlegi állását, valamint megismételte korábbi kéréseit, azaz a katonai támogatások fokozását, valamint Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásoknak a felgyorsítását – írta az Index.
Később Zelenszkij nélkül beszéltek az ukrajnai háborúról a tagállamok vezetői, ahol többek között arról is vitatkoztak, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott, 150 milliárd eurós haderőfejlesztési hitelkeretet biztosító SAFE-eszközt is felhasználhassák-e Ukrajna támogatására – erről azonban nem született döntés. A konklúzióban tagállamok vezetői hangsúlyozzák, hogy egy tartós, Ukrajna érdekeit figyelembe vevő, Ukrajna biztonságát garantáló békét szeretnének, miközben üdvözlik az Egyesült Államok békekezdeményezéseit.
Ezek állnak abban a nyilatkozatban, amit Orbán Viktor nem írt alá
Huszonhat európai uniós tagország állam-, illetve kormányfője szerint az Európai Bizottságnak fel kellene gyorsítania Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát – derült ki a vezetők csütörtöki brüsszeli tanácskozásáról közzétett zárónyilatkozatból az MTI szerint.
A zárónyilatkozat e témáról nyilvánosságra hozott része szerint a tagállami vezetők megerősítették Ukrajna azon jogát, hogy „saját sorsát szabadon válassza meg” az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. Az Európai Unió továbbra is szilárdan támogatja Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit. Elismerését fejezi ki Ukrajna gyors reformlépéseiért a rendkívül nehéz körülmények között, és üdvözli az elért jelentős haladást – olvasható a dokumentumban.
A 27-ből 26 tagállam álláspontját tükröző dokumentum megerősítette a tagállamok elkötelezettségét az igazságos és tartós béke mellett, az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján.
A Tanács üdvözölt minden olyan kezdeményezést – köztük az amerikai kormányzatét is –, amelyek a háború diplomáciai lezárását célozzák.
Az európai vezetők határozottan elítélték Oroszország folyamatos támadásait civilek és infrastruktúrák ellen, és azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre szólított fel. Felszólították Moszkvát a békét szorgalmazó valódi politikai akarat felmutatására is, és jelezték: az EU kész újabb, főként az energiaszektort célzó szankciókat bevezetni.
Hangsúlyozták továbbá a humanitárius segítségnyújtás, a hadifogolycsere és az elhurcolt ukrán gyermekek visszatérésének fontosságát. Megerősítették, hogy az EU folytatja Ukrajna katonai, gazdasági és diplomáciai támogatását, különös tekintettel a védelmi képességek fejlesztésére.
Az EU 2025-ben 30,6 milliárd eurós pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának, és kiemelt figyelmet fordít az újjáépítésre is, míg júliusi római Ukrajna újjáépítését célzó konferencián újabb nemzetközi segélyezés várható.
A 26 tagállami vezető elítélte unión kívüli országok – köztük Irán és Észak-Korea – Oroszországnak nyújtott katonai támogatását, és hangsúlyozta a háborús bűnök elszámoltatásának fontosságát.
MTI / hirado.hu
Fotó: Facebook / Orbán Viktor
