Az elmúlt 15 év reformjai egyértelműen egy modernebb, hatékonyabb és igazságosabb magyar adórendszer alapjait fektették le.
Az elmúlt másfél évtized során a magyar gazdaságpolitika egyik legmarkánsabb és legtöbb vitát kiváltó területe az adórendszer átalakítása volt. Az ellenzéki politikai diskurzusban – különösen a Dobrev Klára nevével is fémjelzett politikai közösség részéről – gyakran hallhatjuk azt a kritikát, hogy a Fidesz kormányzata az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével és a kedvezményes adózás kialakításával elsősorban a gazdagabb rétegek érdekeit szolgálta, miközben az alacsonyabb jövedelműek helyzete romlott. Ez a narratíva azonban nem veszi figyelembe a rendszer egészét és a mögötte húzódó szociális támogatási mechanizmusokat, valamint a közgazdasági összefüggéseket.
Valójában a 2010 óta tartó adópolitikai reformok célja a munkát ösztönző, egyszerűbb, átláthatóbb, és egyben családbarátabb adórendszer kialakítása volt, amely támogatja a gazdasági növekedést és a társadalmi kohéziót is, emeli ki elemzésében a Faktum tényellenőrző portál.
A 2011-ben bevezetett 16 százalékos, majd 2016-tól 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó jelentős reformot jelentett a korábbi, progresszív és bonyolult adókulcsokkal terhelt rendszerhez képest.
A többkulcsos rendszerben az adókulcsok gyakran elérték a 32-36 százalékot, amely nemcsak növelte az adóbevallás adminisztratív terheit, de az alapvető közgazdasági mechanizmusok miatt csökkentette a munkavállalási hajlandóságot és torzította a jövedelmi viszonyokat.
„Az egykulcsos adóval megszűnt az a jelenség, hogy a magasabb keresetek után nagyobb mértékben emelkedett az adóterhelés, így a többletmunka és többletjövedelem a nettó fizetésben is realizálódott. Arról nem is beszélve, hogy az említett, ma már csillagászatinak tűnő százalékok 2010-et megelőzően nem valamilyen »luxusadóként« funkcionáltak, gyakran az átlaghoz közeli jövedelmek is beleestek ebbe a sávba” – olvasható az elemzésben.
Az egyszerűsítés nemcsak a munkavállalók, de a munkaadók számára is előnyös, akik így átláthatóbb és tervezhetőbb költségstruktúrával dolgozhatnak. Nem véletlen, hogy a munkaerőpiac aktivitása a reform bevezetése után jelentősen nőtt, amit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak: az inaktívak aránya csökkent, a foglalkoztatottsági ráta pedig folyamatosan emelkedett, miközben a közterhek elkerülését célzó ún. „feketefoglalkoztatás” is csökkent, hangsúlyozza a Faktum.
Az elemzés összegzése szerint a magyar adórendszer átalakítása a 2010-es évek elejétől mára több szempontból is sikeres reformtörténetként értékelhető. Az egykulcsos személyi jövedelemadó egyszerűsége és ösztönző hatása, a családi kedvezmények bővülése, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a vállalkozások támogatása mind hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország gazdasága stabilan fejlődjön, a foglalkoztatottság nőjön, és a társadalmi kohézió erősödjön.
Ezek az eredmények nem pusztán statisztikai mutatókban látszódnak, hanem valódi változásokat jelentenek a magyar családok, dolgozók és vállalkozások életében.
Bár az adópolitika mindig az egyensúlyozás kérdése, az elmúlt 15 év reformjai egyértelműen egy modernebb, hatékonyabb és igazságosabb magyar adórendszer alapjait fektették le, amely a jövőben is képes lesz alkalmazkodni a változó gazdasági és társadalmi kihívásokhoz, olvasható az elemzésben.
Borítókép forrása: Pixabay.com
