2016 áprilisában a holland választók egy népszavazáson nagy többséggel elutasították az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást. A szavazók 61%-a a szerződés ellen voksolt.
ifj. Lomnici Zoltán
CÖF-CÖKA: Egyre átláthatatlanabb a hazai NGO-k pénzügyi helyzete (videóval)
A közélet átláthatósága, a külföldi befolyásolás korlátozása minden józan magyar választópolgár pártállás nélküli igazságérzetét jelenti. Az Átlátszó.hu és az Átlátszónet Alapítvány rafinált módon kreált szimbiózisa átfogó képet szolgáltat, hogy miként működnek a külföldről bérelt álcivil szervezetek. Átlátszónak vallják és hirdetik magukat, miközben pénzügyi trükkökkel, szinte fedett szervezetek módjára átláthatatlan kapcsolati érdekeket alakítanak ki – jelentette ki CÖF-CÖKA sajtótájékoztatóján Heizler Norbert operatív igazgató.
A közvetlen köztársasági elnökválasztás alapja Lengyelországban és kizártsága a hazai szabályozás és gyakorlat tükrében
Az elmúlt héten – vélhetően a lengyel államfő választás apropóján is – szűk körben ismét felvetődött egy időnként fel-fel bukkanó – csekély érdeklődést kiváltó javaslat a közvetlen államfőválasztást illetően. E körben érdemes előkérdésként rögzíteni, hogy a lengyel köztársasági elnök státuszát a lengyel alkotmány, az 1997. évi Konstytucja Rzeczypospolitej Polskiej) V. … Olvass tovább
A CÖF-CÖKA elutasítja a külföldi támogatásokat és a magyar költségvetésből sem részesül (videóval)
„A világpolitikai események sodrásában a civil szervezetek jelentősége meghatározó tényezővé vált. Így tekintünk a CÖF-CÖKÁ-ra is, amely 2009. évi alapítása óta a keresztény-nemzeti haladó konzervatizmus eszmeiségét követi. Cselekedeteinket az Isten, haza és a hagyományos családszeretet vezényli” – hangsúlyozta Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke a kedden megtartott sajtótájékoztatón, ahol az alapítvány … Olvass tovább
Intelem, rágalom esetleg fenyegetés? – Reagált a Kúria a Tisza Párt elnökének kirohanására
A bírói függetlenség a magyar jogrend egyik sarokköve, amelyet az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése is megerősít, kimondva: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.” Ezen elv értelmében a bíróságok és bírák külső befolyástól mentesen, kizárólag jogi megfontolások alapján kötelesek eljárni, függetlenül attól, hogy a társadalmi vagy politikai … Olvass tovább
Ifj. Lomnici Zoltán: Hűtlen kezelés volt Rákosrendező megvásárlása
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a terület megvásárlása komoly aggályokat vet fel, különösen a főváros jelenlegi csődközeli állapotának tekintetében.
Határozott kiállás – a Kúria állásfoglalásának főbb szempontjairól az átláthatósági törvény kapcsán
A Kúria elnöke egy 2025. május 22-i nyilatkozatában visszautasította a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) állásfoglalását, amely szerint a Kúria elsőfokú hatásköreit bővítő törvényjavaslat elfogadása szervezeti szinten sértené a bíróságok függetlenségét – írja Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az alaptorvenyblog.hu-n. Az ügy előzménye, hogy az „A közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat (T/11923) szerint … Olvass tovább
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke tényszerűen hivatkozik amerikai példára az átláthatósági törvény kapcsán
Az Országgyűlés elé került új átláthatósági törvényjavaslat célja, hogy fény derüljön arra, kik és milyen forrásból finanszírozzák azokat a szereplőket, amelyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a közvéleményre, akár a sajtó, akár civil szervezetek, akár más formális vagy informális struktúrák révén. A javaslat nem szankcionál, nem tilt – pusztán annyit kér: tárják … Olvass tovább
Nem büntetés, hanem közérdek – Ifj. Lomnici Zoltán az ukrán propaganda elleni törvényről
Elengedhetetlenné vált a politikai átláthatóság törvényi szintű megerősítése, mivel egyes külföldről finanszírozott aktivista hálózatok rejtetten befolyásolják a magyar közéletet. Az új szabályozás a nemzeti szuverenitás védelmét szolgálja a geopolitikai nyomásgyakorlások idején. A magyar szuverenitást sértő, külföldi érdekek mentén működő politikai hálózatok ellen lép fel az új, az ukrán propaganda elleni … Olvass tovább
Hogyan hatnak egy európai fővárosban a szignifikáns vallási különbségek a közösségi identitásra és közpolitikára?
Egy, a der Standard osztrák lap által a közelmúltban nyilvánosságra hozott adatsor a bécsi általános és középiskolák tanulóinak vallási hovatartozását mutatja a 2024/25-ös tanévre vonatkozóan. Az ábrán látható számok a következők: Iszlám: 41,2% Keresztény összesen: 34,5% Katolikus: 17,5% Ortodox: 14,5% Evangélikus (HB/AB): 1,7% Nincs vallási hovatartozás: 23,0% Buddhizmus: 0,2% Zsidóság: … Olvass tovább