A tudósok alapvetően két módszert alkalmaznak a világegyetem tágulási sebességének meghatározására. Az egyik a közeli égitestek távolságát méri, a másik pedig a korai univerzum állapotát elemzi a mikrohullámú háttérsugárzás segítségével. Elméletben a két útnak ugyanoda kellene vezetnie, a gyakorlatban azonban jelentősen eltérnek egymástól. Ezt a jelenséget hívják a szakemberek Hubble-feszültségnek, melynek létezését ma már számos független vizsgálat igazolja – írja a SciTech Daily.
A Hubble-feszültség nyomában: az eddigi legpontosabb adatok
A H0DN nemzetközi együttműködés több évtizednyi adatot gyúrt egyetlen, egységes rendszerbe. A cél a tágulás ütemének pontosítása volt, az eredmény pedig 73,50 km/s/Mpc (kilométer per másodperc per megaparszek) lett. A mérés pontossága lenyűgöző, hiszen a hibahatár mindössze egy százalék körüli. Ezzel szemben a korai világmindenségen alapuló modellek jóval lassabb, 67 és 68 közötti értéket jósolnak. Ez a különbség túl nagy ahhoz, hogy egyszerű véletlen legyen.
Stabil hálózat méri a tágulást
A kutatók nem egyetlen módszerre alapozták a munkájukat, hanem egy komplett távolsághálózatot hoztak létre. Ebben különféle égitestek, például változócsillagok és szupernóvák adatai érnek össze. A rendszer lehetővé teszi a többszörös ellenőrzést: bármelyik elemet is hagyták ki a számításból, a végeredmény változatlan maradt.
E stabilitás igazolja, hogy a tágulás mért üteme hiteles, és nem egy rejtett mérési hiba áll a háttérben.
Új fizika hozhat megoldást a kozmológia számára
A felfedezés messze túlmutat a puszta számításokon. A lassabb tágulási érték ugyanis a standard modellen alapul, amely a világ fejlődését írja le az ősrobbanás óta. Ha az ellentmondás továbbra is fennáll, az azt jelentheti, hogy a kozmológia mai alapkövei hiányosak.
Lehetséges, hogy nem értjük elég jól a sötét energiát, vagy ismeretlen részecskék és erők befolyásolják a folyamatokat.
A kutatócsoport minden adatot és módszert elérhetővé tett a szakma számára. A következő évek még modernebb műszerei és megfigyelései döntik majd el, hogy sikerül-e végül megfejteni a titkot, vagy teljesen át kell írnunk mindent, amit a világegyetemről eddig gondoltunk.
Borítókép: Pexels