Mintegy 3400 százalékkal emelhetik a támogatást azon migránsok esetében, akik hajlandók elhagyni a rövidesen az „egymillió analfabéta országa” posztra pályázó skandináv államot. A közrend számos lakónegyedben felborult, a tehetetlen rendőrség helyett önvédelmi csoportok próbálják a rendet fenntartani.

Szinte bármit megtennének már, hogy távozzanak: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az Euronewsnak adott interjúban kifejtette, hogy szorgalmazná a migránsok visszatérési támogatásának

900 euróról 32 000 euróra

emelését (a jelenlegi árfolyamon ez közel 13 millió forint – a szerk.). Ez a jelenlegi támogatás 3400 százalékos növekedést jelentené. A csillagászati összeget a távozni hajlandókat szintén anyagi támogatással ösztönző kezdeményezés csődje indokolja: a svéd migrációs ügynökség szerint 2023-ban összesen 70 kérelmet adtak be, melyekből ráadásul csak egyet hagytak jóvá.

Gyilkosságok, keresztényüldözés, bevándorlás

„Feltétlenül szükség van a migráció ellenőrzésére” – fogalmazott Kristersson, aki arra is rámutatott: „Jelenleg a menedékkérők mintegy 80 százaléka elutasító menedékjogi döntést kapott, ennek ellenére Európában marad. Ez egyszerűen elfogadhatatlan! Mi ezt megoldottuk, azt hiszem, most körülbelül 20 százalékuk marad, pedig nem kellene, hogy itt maradjanak azok, akiknek elutasító döntésük van.”

A Svédországban kialakult állapotokat jellemzi, hogy már 2021-ben a migránsok elől Magyarországra menekülő családról készített interjút a Kossuth Rádió vasárnapi műsora. Gyilkosságok, robbantások, keresztényüldözés, antiszemitizmus, bevándorlás – így jellemezte a svéd demokráciát Menczer Tamás 2023-ban.

Kőkori önvédelem

A világnézeti vitákat is sajátosan intézik a skandináv államban: az év elején egyszerűen lelőtték Salwan Momikát, az iszlámellenes aktivistát és a Korán-égetőt. Franciaországban internetfelhasználók tömegei elragadtatott helyesléssel fogadták a gyilkosság hírét.

A svédországi közállapotokra jellemző, kőkori körülményeket idézett fel például 2023 márciusában Stockholm külvárosában, Husbyban az Aftonbladet.se. Miután veszélyes, drogfüggő migránsok lepték el a városnegyedet, a rendőrség gyakorlatilag kivonult innen. Végül a környékbeli fiatalok úgy döntöttek, hogy erőszakot alkalmaznak, és ezzel véget vetnek a problémának.

A rendőrség ugyanis nem reagált a pincékben és raktárakban megbúvó, autókat eltulajdonító és a környék lakásait rendszeresen feltörő bandák rémtetteire. Jellemző, hogy a rendszerint kiutasított migránsokból álló bandák még a helyi mecsetben is loptak.

A fiatalok erőteljesen fellépő, rendfenntartó csoportjai között konszolidált, a törvényes rendet szintén támogató, muszlim gyökerű fiatalok is vannak. A lap korabeli tudósítása szerint viszont több fiatal a családjukkal szembeni retorziótól tartva otthagyta a csoportot.

A legnagyobb biztonsági probléma

Tavaly ősszel Petra Lundh országos rendőrfőkapitány arról beszélt: körülbelül 600 külföldi bűnbanda folytat súlyos, szervezett bűnözést Svédország ellen „Gyakran külföldön tartózkodnak a vezetők.” Svédországban körülbelül 62 ezer ember áll valamilyen kapcsolatban a bűnbandákkal. A tízmilliós országban 14 ezren vesznek részt bűnbandák tevékenységében, de további 48 ezren segítik őket valamilyen módon. A 2023-as év szeptembere volt 2019 óta a „leghalálosabb” hónap Svédország történetében: összesen 11 olyan lövöldözés történt, amely halálos áldozattal járt.

A szigorú szabályzás okán a rendőrség nem szegi meg az egyik legsúlyosabb tabut, amely tiltja annak nyilvános elismerését, hogy a bűnözés a migránsok tömeges, 2015-ös beengedés óta ugrott meg Svédországban.

Míg az ország népessége növekszik, egyre kevesebb a svéd: Malmö több kerületében már 2021-ben a bevándorló hátterű lakosok kerültek többségbe. A svéd bűnmegelőzési tanács adatai szerint 2019-ben már Svédországban történt a legtöbb lövöldözéses haláleset, 2020-ban rekordot döntött az emberölések száma. Annak ellenére, hogy a svéd hatóságok elismerik: a bűnözőket gyakran külföldről, jellemzően például Spanyolországból irányítják,

2024 elején a svéd titkosszolgálat arról számolt be, hogy Oroszország jelenti a legnagyobb biztonsági fenyegetést Svédország számára.

Hiba volt a nyitottság

A túlnyomórészt muszlim vallású, a fanatikus iszlámizmus eszméi által tömegesen érintett migránsok (akiknek az országba zúduló, népes csoportjai a vezető nyugati lapok manipulált propagandafelvételei ellenére 80-90 százalékban fiatal férfiakból állnak) gyakran követnek el keresztényellenes és antiszemita agressziót.

Svédországban élő zsidók ellen tervezett merényleteket elkövetni egy amerikai és egy iráni állampolgár. A tervezett merénylet híréről 2024 februárjában számolt be a sajtó. A pár afgán származásúnak adta ki magát, és így szereztek menekültstátuszt Svédországban, 2017-ben. Bár egyértelmű volt az általuk tett előkészület, a párt 2022-ben pusztán kiutasították Svédországból, s így visszatérhettek Iránba.

Külföldi erők a még a közösségi médiában toboroztak tagokat svéd bűnszervezetekhez tartozókat, de gyerekeket is erőszakos bűncselekmények elkövetésére olyan célpontok ellen, mint például Izrael stockholmi nagykövetsége – közölte 2025. január 14-én Petra Lundh országos rendőrfőkapitány.

A rendszeres keresztényellenes zaklatás és agresszió egyik jellemző aktusa a keresztény templomok, kegyhelyek rongálása és a hívek provokálása. Egy konzervatív svéd lap például egy olyan felvételt tett közzé, amelyen egy migráns kövekkel célzott meg egy katolikus templomot Dél-Svédországban , és közben azt kiáltozta: „Allahu akbar, megerőszakolom Jézust.”

A kormányfőhöz hasonlóan Louise Meijer, a jobbközép liberális-konzervatív párt képviselője is rádöbbent a korábbi hibákra: bocsánatot kért a választóitól a nyitott határokkal kapcsolatos korábbi álláspontja miatt. „Alapvetően tévedtünk a bevándorlási kérdésben” – ismerte el 2024 márciusában az Expressen.se által idézett politikus. Sajnálja, hogy hibákat követett el a nyitottság és a menekültek befogadása melletti kiállásban.

Egymillió analfabéta

Mindeközben Svédország biztos léptekkel halad az egymillió analfabéta országa cím elnyerése felé. Egy tavaly októberi hír szerint az országba

eddig közel 800 ezer írástudatlan migránst engedtek be.

A Friatider. se és a svéd állami televízió is összeállításokat közölt 2024 szeptemberében, a tanév kezdetén arról, hogy a svéd statisztikai hivatal akkor közölt felmérésében Svédországban körülbelül 780 000 16 és 65 év közötti írástudatlan volt, de a számuk gyorsan növekszik.

Ez az jelenti, hogy a tíz és fél milliós országban rövidesen minden tizedik 16 és 65 év közötti fiatal és felnőtt analfabéta lesz. „Havonta 8-10 írástudatlan diákot fogadunk” – nyilatkozta az egyik 160 ezer fős város felnőttoktatási központjának vezetője a svéd állami televíziónak.

A teljes cikk a hirado.hu-n olvasható.

Fotó: depositphotos.com