A márciusi ifjú Vasvárinak is van végre szobra Pesten

Szombaton fölavatták Vasvári Pál első budapesti szobrát a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A Vasvári Pál Polgári Egyesület által állított szobor avatóján Bajkai István országgyűlési képviselő (Fidesz) örök kötelességnek nevezte a megemlékezést 1848-1849 hőseiről.

Az akkori ifjak a szabadság közelségét megérezve, a nemzeti hagyományokat nem feledve juttatták érvényre az igazságot, és minden áldozatra készek voltak a modern Magyarországért – mondta Bajkai István, kihangsúlyozva: Vasvári Pál e nemzedéknek vezéralakja volt, és jelentős részben neki köszönhető, hogy a forradalom vérontás nélkül győzhetett.

Vasvári Pál a nemzeti érdekek védelmét pártkérdésen felüli ügynek tekintette, ami most, a világjárvány idején újra érvényes gondolat. Vannak ugyanis, akiknek ilyenkor sem számít az egység, ha a hatalom megszerzéséről van szó – tette hozzá.

A képviselő szerint ma azok tekinthetik magukat Vasvári Pál szellemi örököseinek, akik nem felejtik a múltat, és felismerik azokat, akik mindig csak elvesznek a magyarságtól, de sosem adnak semmit.

Lomnici Zoltán, az egyesület Vasvári Pál-díjának egyik kitüntetettjeként kiemelte: saját kitüntetései közül e díjat tekinti a legbecsesebbnek, mivel azok kaphatják, akik a külhoni magyarokért dolgoznak.

A Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke emlékeztetett arra: 1849-ben Vasvári Pál a székelyek segítségére sietve, az oláh martalócok elleni harcban esett el. Romániában ezért a mai napig háborús bűnösnek tekintik, és az emlékét ápoló magyarországi látogatókat az ottani hatóságok a utóbbi években is zaklatták – fogalmazott.

Lomnici Zoltán hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarok szabadsága most sincs biztonságban, és ma is veszélybe kerülhet, aki ezt az ügyet felvállalja. Börtönben ül még az a két székely politikai fogoly is, akiket azért ítélt el a román bíróság, mert kifejezték a ragaszkodásukat a magyar nemzethez – tette hozzá.

Bauer Ferenc és Tóth Kálmán, a Vasvári Pál Polgári Egyesület társelnökei a rendezvényen elmondták, hogy 2010 előtt a városvezetés elzárkózása miatt Budapesten nem lehetett szobra Vasvári Pálnak. 2009-ben viszont a pestszentimrei református templom kertjében az erdélyi Körösfő ajándékaként már fölállíthatták annak a kopjafának a másolatát, amely a kalotaszegi faluban, halálának helyszínétől nem messze őrzi Vasvári Pál emlékét.

„Amikor közel 10 évvel ezelőtt megalakítottuk a Vasvári Pál Polgári Egyesületet, fő célként ezt fogalmaztuk meg, s az utóbbi két évben ez a cél egyre csak távolodott, a járvány még rá is tett erre egy lapáttal. Nem volt sok remény arra, hogy ebben a válságos helyzetben valahová is be tudunk kopogtatni. És mint a mesében, megtörtént a csoda: az Emberi Erőforrások Minisztériuma, személyesen Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úr az ügy mellé állt és nagyon rövid idő alatt minden akadály elhárult a szobor felállítása elől. A Nemzeti Múzeum vezetői mindent megtettek, hogy március 15-ig felavatásra kerülhessen – Egyesületünk adományaként – a Vasvári szobor. „ – írta lapunknak Bauer Ferenc és Tóth Kálmán.

Vasvári Pál a márciusi ifjak egyik vezéralakja volt, fontos szerepe volt a 12 pont véglegesítésében. A szabadságharc egyik hőseként, a harcokban esett el 1849-ben, mindössze 23 évet élt. A Nemzeti Múzeum kertjében szombaton avatták fel mellszobrát.

MTI / 2022plusz