Brüsszel központosított, kötelező érvényű uniós gázelosztásra vonatkozó törekvése tévút – jelentette ki Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágvezetője Facebook-oldalán.
Felhívta a figyelmet, az Európai Bizottság ma mutatja be új veszélyhelyzeti terveit, amelyek a közösség gázellátási zavarai esetén lépnének életbe. Az előzetes információk alapján a Bizottság új jogköröket adna magának: veszélyhelyzetben központilag osztaná el az uniós gázkészleteket és fogyasztásuk csökkentésére kényszerítené a tagállamokat – tette hozzá.
A terv képviseleti és jogi akadályokba ütközik
Hortay Olivér kijelentette, a brüsszeli törekvések legalább öt okból elrugaszkodottak a valóságtól. Véleménye szerint elsősorban azért, mert a terv képviseleti és jogi akadályokba ütközik. Az ellátásbiztonságot a tagállamok választott vezetőinek joga és kötelessége garantálni. A Bizottságnak sem politikai felhatalmazása, sem technikai (jogi, intézményi, szakmai stb.) felkészültsége nincs ahhoz, hogy beleszóljon a tagállamok fogyasztásába, vagy a gáztárolók üzemeltetésébe – sorolta.
Az uniós intézményrendszer nem képes elég gyorsan reagálni
Másodsorban, a tapasztalatok alapján az uniós intézményrendszer nem képes elég gyorsan reagálni – jelentette ki. Úgy magyarázta, a történelmi példák egyértelmű tanulsága, hogy az energiaellátás megszakadásakor kialakuló pánik legalább annyira veszélyes, mint maga az ellátáskimaradás. Ezért egy rövidebb, vagy hosszabb ideig tartó zavar esetében kulcsfontosságú a gyors és határozott reakcióképesség. Az elmúlt években számos esetben megmutatkozott, hogy az uniós intézmények nem képesek gyorsan és hatékonyan reagálni. Például a Bizottság a ma bemutatásra kerülő veszélyhelyzeti szabályozásán is több, mint fél éve dolgozik – emelte ki.
Nehezen képzelhető el, hogy egy vészhelyzetben Brüsszel észszerű döntéseket hozzon
Hortay Olivér harmadik szempontként arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hónapok szankciós törekvései után nehezen képzelhető el, hogy egy vészhelyzetben Brüsszel észszerű döntéseket hozzon. Magyarázatában szerepelt, a háború kirobbanása óta az Európai Bizottság annak ellenére minden eszközzel az energiaszállításokat érintő szankciók bevezetésén dolgozik, hogy az nyilvánvalóan ellentétes a közösség gazdasági és ellátásbiztonsági érdekeivel. Mindezt ráadásul erősen megkérdőjelezhető politikai eszközökkel (médianyomással, a lakosság félretájékoztatásával) és kellő szakmai megalapozottság nélkül tette. Szerinte egy vészhelyzetben az ideológia-vezérelt lépéseknek beláthatatlan következményei lennének, így a Bizottság javaslata nem csak hiteltelen, de veszélyes is.
A központi elosztás méltánytalan
A negyedik ok az, hogy az üzletágvezető szerint a központi elosztás méltánytalan, mert a felelősen gazdálkodó tagállamoktól juttatna erőforrásokat a felelőtlenül gazdálkodó tagállamoknak.
Hozzátette, egyes országok ellátása azért van már ma is veszélyben, mert a politikai törekvéseiket (atomerőművek bezárása, Oroszország megbüntetése stb.) az ellátásbiztonság elé helyezték. Ezekkel már önmagukban is költséget okoztak a felelősen gazdálkodó országoknak; például a szankciók lebegtetése miatt a gázárak megemelkedtek és a tárolók töltése költségessé vált. Ráadásul, korábban a felelőtlenül gazdálkodó országok következetesen támadták a felelősen gazdálkodó országokat azzal, hogy nem tesznek eleget a „zöld átállásért” vagy, hogy kereskednek Oroszországgal. Az, hogy ezek után a felelősen gazdálkodó országok – „lenyelve” a korábbi költségeket, politikai támadásokat és veszélybe sodorva saját fogyasztóikat – biztosítsák a felelőtlen országok ellátását, méltánytalan és igazságtalan – emelte ki Hortay Olivér.
A tagállami szintű veszélyhelyzeti tervek közötti különbségek nem teszik lehetővé a központi koordinációt
Utolsó okként, mely szerint a brüsszeli törekvések legalább öt okból irracionálisak, azt jelölte meg, hogy a tagállami szintű veszélyhelyzeti tervek közötti különbségek nem teszik lehetővé a központi koordinációt. Azt is leírta magyarázatában, hogy az Európát fenyegető gázhiány a tagállamok többségét veszélyhelyzeti tervük újragondolására késztette. Úgy tűnik például, hogy Németország módosítani fogja lekapcsolási tervét és a lakossági fogyasztók előrébb kerülnek majd, hogy ezzel védjék az ipari fogyasztókat. Más országokban (például Magyarországon) ezzel szemben a háztartások előnyt élveznek az ipari szereplőkkel szemben. A központi koordinációval így előállhatnának olyan helyzetek, hogy az egyik tagállam védendő fogyasztóinak ellátáskorlátozásával a Bizottság más országok ipari igényeit elégítené ki – magyarázta Hortay Olivér Facebook-oldalán.
Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: hirado.hu
