Az élelmiszerárstopok, a kötelező akciózás, illetve az online árfigyelő rendszer eredményesnek bizonyultak a szankciós infláció letörésében, ugyanakkor a kötelező akciózás kivezetését követően a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre alapvető termékek esetében, ezért közbeszól a Nemzetgazdasági Minisztérium, versenyjogi vizsgálatot kezdeményez.
A kormány által a családok védelmére bevezetett intézkedések – mint az élelmiszerár-stopok, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer – sikeresek voltak a szankciós infláció csökkentésében. Ugyanakkor a kötelező akciózás megszüntetését követően a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremeléseket hajtottak végre alapvető élelmiszerek esetében, ami ellen a Nemzetgazdasági Minisztérium határozott lépéseket tesz, és kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal versenyjogi vizsgálatát – közölte a minisztérium.
A közleményben emlékeztetnek: a kötelező akciózás rendszere 2023. június 1-jén lépett életbe a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatára. Az akciózás és az online árfigyelő rendszer együtt jelentősen hozzájárultak az infláció mérsékléséhez. A családok védelme érdekében a fogyasztóvédelmi hatóságok szigorúan ellenőrizték a szabályok betartását: közel háromezer üzletet vizsgáltak, és mintegy 650 millió forintnyi bírságot szabtak ki – adta hírül a Magyar Nemzet.
A kormány folyamatosan figyelemmel kísérte az infláció alakulását és a kapcsolódó intézkedéseket, és 2024 júniusában megállapította, hogy a kötelező akciózás elérte a célját, ezért az intézkedést 2024. július 1-jén kivezették. A kiskereskedelmi verseny fenntartása érdekében azonban továbbra is működtetik az online árfigyelő rendszert.
Az online árfigyelő rendszer naponta frissülő áradatai alapján világossá vált, hogy a kötelező akciózás megszüntetése után többek között a finomliszt, a 2,8 százalékos UHT tej és a kristálycukor fogyasztói árai jelentős mértékben emelkedtek a legnagyobb kiskereskedelmi láncoknál.
A legnagyobb kereskedelmi láncok a gyártói márkás finomliszt árát átlagosan csaknem 80 százalékkal növelték, de egyes boltokban bizonyos lisztek ára több mint 100 százalékkal emelkedett. A gyártói márkás tej ára átlagosan 45 százalékkal nőtt, míg a gyártói kristálycukrot átlagosan több mint 25 százalékkal drágították. A saját márkás termékek árai is – bár kisebb mértékben – átlagosan 30 százalékkal emelkedtek mindhárom termékkategóriában.
A Nemzetgazdasági Minisztérium fogyasztóvédelmi szempontból kivizsgálta a helyzetet, és arra a következtetésre jutott, hogy
az áremelések túlzottak, ezért szükséges a kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelésének versenyjogi vizsgálata.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy elkötelezett a magyar családok védelme iránt, ezért a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatának megindítását kezdeményezi, és szorgalmazza, hogy a fogyasztóvédelem és a Gazdasági Versenyhivatal együtt lépjen fel a tisztességtelen gyakorlatot folytató vállalkozásokkal szemben.
MTI / Magyar Nemzet
Címlapkép: Illusztráció – MTI/Hegedüs Róbert
