A Tisza Párt mágnesként vonzza magához a kormányváltást akaró szavazókat, a parlamenti ellenzéki pártok kétségbeesettek, a Fidesz már beárazta az eljelentéktelenedésüket, és az új erőviszonyokra válaszolva épít stratégiát.
Alaposan felbolydult a magyar közélet, miután a HVG közzétette a Medián új közvélemény-kutatását, amely szerint júliusról szeptemberre tovább szűkült a Fidesz és a Tisza Párt közötti különbség:
• a teljes szavazókorú népességben 11-ről 5 százalékpontra,
• a választani tudó biztos szavazók körében pedig 12-ről 4 százalékpontra csökkent a két párt közötti távolság.
Sokkal szemléletesebb, ha az adatokat úgy tekintjük, hogy a választani tudó biztos szavazóknál a Fidesz–KDNP 43 százalékon áll, míg a Tisza Párt 39 százalékon.
2010 óta egyetlen ellenzéki párt sem tudott ilyen közel kerülni a kormánypártokhoz. Magyar Péter pártjának előretörése úgy is látványos, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a júniusi európai parlamenti választáson elért eredménye (29,60 százalék) óta vagy 9 százalékot erősödött. Ami szintén látszik, és árulkodik a pártpolitikai viszonyokról, hogy a Tisza Párt nem a kormányoldalról vitt szavazatokat az elmúlt hetekben, hanem a régi ellenzéki pártoktól (legalábbis a Medián-kutatás alapján).
A Fidesz–KDNP 44,82 százalékot ért el az európai parlamenti választáson, míg a Medián mostani felmérése alapján 43 százalékon áll a választani tudó biztos szavazóknál. A kormányoldal tehát őrzi a táborát, ugyanakkor erősödni sem tudott, márpedig a Fidesz–KDNP-nek szüksége lesz 2026-ig pluszszavazatokra a Tisza ellen, ha utóbbinak továbbra is működik majd az ellenzéki szívóereje (és ugye az sem zárható ki, hogy lesz lemorzsolódás a kormányoldalon is).
Az átrendeződésnek a hagyományos, régi ellenzéki pártok a legnagyobb vesztesei, a Medián-kutatás szerint a Tiszán kívül egyikőjük sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A leglátványosabb visszaesés a Demokratikus Koalíció esetében könyvelhető el, mivel a választások után önmagában is 8-9 százalékot mértek neki, most pedig csak 2-3 százalékot. A júliusban megjelent Medián-kutatás még 7 százalékra mérte a Mi Hazánkat a választani tudó, biztos szavazók körében, de már ők is 5 százalék alatt (4 százalék) vannak.
Számolnak a Tisza erősödésével
Magyar Péter természetesen ünnepelte a kutatás adatait, maga a felmérés is újabb eszköz a kezében, amellyel a kormányoldal kizárólagos kihívójaként léphet fel, és ezzel magához vonzhatja a többi ellenzéki párt még megmaradt szavazóit is. Magyar teljesítménye mellett szól az is, hogy az elmúlt hetekben és hónapokban a legaktívabb ellenzéki szereplő volt – egy pillanatra sem áll le, önti a közleményeket, a Facebook-bejegyzéseket, a kommenteket, és sikeresen tematizálja (például az egészségügy vagy a közlekedés témájával) a mindennapokat, miközben Gyurcsány Ferencen és a Demokratikus Koalíción kívül mintha a teljes parlamenti ellenzék kapitulált volna.
A Medián-kutatással és általában a felmérésekkel összefüggésben a csütörtöki Kormányinfón kérdezték Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a júniusi európai parlamenti választás volt egy nagymintás közvélemény-kutatás: a Fidesz–KDNP 45 százalékot kapott, a Tisza Párt pedig kevesebb mint harmincat.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon aktivistája a Medián számairól azt írta:
ez nem az a kutatás, ami bemutatja a valóságot, hanem ez az a kutatás, amire Magyar Péternek szüksége van egy botrányokkal teli időszak után. Hann Endre »mérése« már az intelligenciánkat sérti, világosan látjuk, hogy miről van szó. Az ő mérési stratégiája mindig az, hogy a végén mér egy aránylag pontosat, de a választásoktól távol mindig azt méri, ami az éppen aktuális ellenzéki jelölt narratíváját építi. Nos, ennyit a Mediánról!
Gulyás Gergely hazugságnak nevezte Magyar Péternek azt az állítását, hogy olyan belső felmérések készültek, amelyek csak pár százalékos különbséget mutatnak a Fidesz–KDNP és a Tisza között. Az Index információi szerint azonban vannak aggodalmak a nyilvánosságban megjelent közvélemény-kutatási adatok miatt a kormányoldalon. Egy hetekkel ezelőtti beszélgetésünk során az is elhangzott egy Fidesz-közeli személy szájából, hogy a Tisza Párt akár a 40 százalékos támogatottságot is elérheti.
A napokban volt, aki hitetlenségének adott hangot a Medián számai miatt, és azt állította nekünk, hogy valójában 7-8 százalékos előnye lehet a kormánypártoknak (vagyis 35-36 százalékon állhat a Tisza, ami akkor is 5-6 százalékos erősödést jelent az európai parlamenti választáson elért 30 százalékhoz képest). Akárhogy is, a Tisza további erősödésével láthatóan számolnak a kormányoldalon, és nemhiába dolgoznak új stratégián.
Orbán Viktor új stratégiát hirdetett
A kötcsei piknik előtt Deák Dániel elemző-aktivista, a találkozó egyik állandó résztvevője a nyilvános kormánypárti megszólalások alapján azt mondta, hogy Orbán Viktornak beszélnie kell arról, hogyan tud a Fidesz választ adni a Magyar Péter-jelenségre; a megváltozott politikai struktúra értelmezésre szorul, egy új, átgondolt, megfontolt stratégia kell. Mint kiderült, ezzel nem is maradt adós a kormányfő: noha belpolitikai helyzetértékelése során egyszer sem említette Magyar Pétert és a Tisza Pártot, de kifejtette, hogy 2026-ra már az lesz a kérdés, ki, milyen jövőt ígér, és a kormányoldalnak a jövők versenyét kell majd megnyernie.
Deák Dániel a kötcsei pikniket követően elmondta:
2026-ban másképp, más szereplővel, más formációval fog fellépni az ellenzék, és értelemszerűen ehhez kell igazítani a Fidesz politikáját, Orbán Viktor pedig ennek a technikájáról, illetve eszközeiről beszélt részletesen Kötcsén.
Kifejtette, hogy a szakpolitikai vitákat (mint például az egészségügy vagy a közlekedés ügyében) meg kell tudni vívni, és ehhez olyan politikusok kellenek, akik erre képesek is. A kormányfő influenszer politikusokat akar, de ezalatt nem tartalom nélküli politizálást értett, hanem azt, hogy közérthetően, bevállalósan és a modern kommunikáció platformjait felhasználva kell eladni a kormányzati politikát.
„Lecsúszni a lejtőn mindig könnyebb, mint visszakapaszkodni”
Ami a régi ellenzéki pártokat illeti, nem csoda, hogy a legtöbb politikusuk hangját sem hallani, leginkább kétségbeesettek. Több szereplővel is beszélgettünk az elmúlt hetekben:
vannak, akik már nem látják a folytatás lehetőségét, Magyar Péter annyira leuralta az ellenzéki politikát, hogy nincs tér mellette, és ellensúlyozni sem lehet.
Mások azt tervezik: kivonulnak az országos politikából, és csak az egyéni választókerületükben építkeznek 2026-ig, hogy a választók bizalmát elnyerve dolgozhassanak tovább. Az optimistábbak még remélik, hogy változhat a felállás, de azt nem tudják, hogyan lehetne a Tisza Párt mellett, esetleg vele szemben kritikusan politizálni.
A régi ellenzéki pártoknak azzal kell szembenézniük, hogy a politikusi garnitúrájuk „szoborparkba került” az ellenzéki választóknál, és ha valami miatt nem áradna többé a Tisza, vagy esetleg elapadna, attól még nem lenne újra egyikőjük sem 20 százalékos támogatottságú.
Azok a közvélemény-kutatók, akikkel a háttérben beszélgettünk, mind azt mondták, jelen helyzetben az 5 százalék alá bezuhant parlamenti ellenzéki pártoknak aligha van esélyük arra, hogy nagy- vagy akár középpárttá váljanak. „Lecsúszni a lejtőn mindig könnyebb, mint visszakapaszkodni” – mondta egyikőjük.
A Medián-számokról az az általános vélemény, hogy „egy mérés még nem mérés”, tehát a százalékpontokat nem lehet kőbe vésni, de az megállapítható, hogy „az erős visz mindent”, áramlanak az ellenzéki szavazók a Tiszához. Ha most még nem is 39 százalékon áll a Tisza, nem lehet tőle messze, és bármikor elérheti akár a 40 százalékot is.
Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője még júniusban azt mondta:
Magyar Péternek nagyon nagy hibát kell elkövetnie ahhoz, hogy a DK-nak újra esélye legyen vezetni az ellenzéket. Sőt, a Gyurcsány Ferenc vezette pártnak inkább arra kell vigyáznia, hogy a jelenleg 7-8 százaléknyi szavazóit megőrizze.
A megismert nyilatkozatokból és a friss közvélemény-kutatási adatokból nem lehet más következtetést levonni, mint hogy a magyar belpolitika kétpólusúvá vált, ez most a realitás. Jelenleg a Tisza Párt mellett nincs hely más ellenzéki párt számára, a parlamenti ellenzéki pártok légüres térben vannak. A Tisza Pártból egyelőre még mindig csak Magyar Péter látszik, az európai parlamenti és a fővárosi munka válaszolhatja meg azt, hogy van-e mögötte működőképes csapat, politikai formáció, valamint tényleges kormányzóképes alternatíva.
Kiemelt kép: Memento Park Budapest/Facebook
