Születésnapján azt a belső szabadságot, azt a meg nem alkuvó tisztánlátást ünnepeljük, ami nélkül nincs igazi művészet, ami nélkül nincs igazi élet.

Csoóri Sándor a népi írók utolsó mohikánja volt, egyszerre író, költő, dramaturg és forgatókönyvíró – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, a 95 éve született művészre emlékező irodalmi esten vasárnap, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A miniszter felidézte, hogy a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas és Herder-díjas költő tiszteletére indította el a kormányzat 2017-ben a Csoóri Sándor-programot, amely a Magyarországon és a Kárpát-medencében működő néptáncos, népzenei és népdalköri szervezeteket, közösségeket segíti. Tavaly csaknem 1800-an kaptak ennek köszönhetően támogatást.

A miniszter a megemlékezésen ígéretet tett arra, hogy jövőre megújul a művész zámolyi szülőháza, és emléktáblája is.

„Ha Csoóri Sándorról beszélünk, akkor nem egyszerűen egy költőt idézünk meg, hanem egy emlékezetet, amelyben ott van 1956 forradalmi hite, ott van a magyar parasztság megélt sorsa, ott van a népi kultúra szépsége és pusztulása fölött érzett bánat, ott van a rendszerbe vetett bizonyosság és kiábrándultság, az összetartozás és a széthullás drámája, és ott van a hit, hogy magyarul írni, magyarul gondolkodni nem magánügy, hanem közösségi élmény” – mondta beszédében Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke.

Kiemelte: Csoóri Sándor az 1970-es, 1980-as években nemcsak művész volt, hanem a nemzet lelkiismerete is, „nem azért mert ezt a szerepet választotta, hanem mert nem tehetett másként”.

Mikor a hatalom a felejtést próbált ráerőltetni a társadalomra, ő az emlékezés erejét állította szembe vele, mikor a szétszakadt magyarságról beszéltek, ő az egységet kereste – hangsúlyozta. Az író a rendszerváltozás utáni kiábrándulást látva sem tört meg, mert tudta, hogy a valódi változások nem a politika felszínén, hanem a kultúra mélyebb rétegeiben történnek – emelte ki.

Ma, amikor Csoóri Sándor 95. születésnapját ünnepeljük, nem az évek számát ünnepeljük, nem is a díjakat, a pozíciókat, hanem azt a belső szabadságot, azt a meg nem alkuvó tisztánlátást, ami nélkül nincs igazi művészet, ami nélkül nincs igazi élet – mondta.

A programban személyes hangvételű beszédben emlékezett meg pályatársáról és barátjáról Kodolányi Gyula író, költő, az esten közreműködött mások mellett Rátóti Zoltán színművész, az MMA alelnöke, valamint Császár Angela és Rubold Ödön színművész is.

MTI

Borítókép: Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a 95 éve született Csoóri Sándor, a Nemzet Mûvésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költõ, esszéíró, prózaíró, politikus emlékére rendezett irodalmi esten a Petõfi Irodalmi Múzeumban 2025. február 2-án.
Forrás: MTI/Lakatos Péter