Végéhez közeledik az Axiom-4 misszió, amelynek révén 45 év után ismét magyar űrhajós utazhatott a világűrbe. Bár Kapu Tibor hazautazásának még nincs hivatalos időpontja, az már körvonalazódik, hogyan fog zajlani a visszatérés.
Kapu Tibor és társai már az űrprogram utolsó szakaszában járnak, miután az Axiom-4 küldetés 2025. június 25-én elstartolt a floridai Kennedy Űrközpontból. A magánűrutazást az Axiom Space szervezte a SpaceX és a NASA közreműködésével. Kapu Tibor mellett az indiai Shubhanshu Shukla, az amerikai Peggy Whitson és a lengyel Sławosz Uznański teljesített szolgálatot a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).
India, Lengyelország és Magyarország így több mint négy évtized után kapcsolódott be ismét az emberes űrrepülésekbe.
Az ISS-en töltött idő alatt az űrhajósok 60 tudományos kísérletet hajtottak végre, ezek közül legalább 25 magyar kutatókhoz és vállalatokhoz köthető. Az Ax-4 küldetés 14 napos, és már a befejezéséhez közeledik, de a visszatérés pontos időpontjáról egyelőre nincs hivatalos tájékoztatás.
A Space.com szerint minden a landolás helyszínén várható időjárástól függ, ami ezúttal – a korábbi Axiom-küldetésektől eltérően – nem az Atlanti-óceánon, hanem a Csendes-óceánon lesz.
A 14 napos küldetés lezárultával a legénység visszatér a Földre. Szakértők szerint a leválás és a Csendes-óceánra tervezett vízre szállás között csaknem 17 óra telik el, hogy minden előírt protokollt biztonságosan végrehajthassanak.
Girish Linganna űrszakértő elmondta, hogy először az asztronauták összecsomagolják felszereléseiket és a gyűjtött mintákat, ezt követően pedig alaposan átvizsgálják a Grace nevű Crew Dragon űrhajó rendszereit. Ha mindent rendben találnak, lezárják az űrkapszula és az ISS közötti zsilipet. Ilyenkor az űrállomás mintegy 400 kilométeres magasságban kering, miközben a kabin belsejében kellemes, 20–25 Celsius-fok közötti hőmérséklet uralkodik.
A kapszula ezt követően automatikusan, kisebb hajtóművei segítségével eltávolodik az ISS-től.
A kinti −273 Celsius-fokos hideg ellenére a kabin belseje meleg marad. A jármű órákon át lassan sodródik, miközben időnként a hajtóművekkel finomítják a pályáját, hogy pontosan a kijelölt csendes-óceáni leszállóhely felé irányítsák. Ezután leválasztják a szervizmodult, benne a napelemekkel és egyéb műszerekkel. Erre a részre a visszatérés során már nincs szükség, így elég az atmoszférában.
A visszatérés talán legkritikusabb része az úgynevezett „deorbitálás”, vagyis a Föld körüli pályáról való letérés. Mintegy 350 kilométeres magasságban az űrkapszula hajtóművei lefékezik az eszközt, amely így megkezdi ereszkedését.
Körülbelül 120 kilométernél lép be a légkörbe, ahol a súrlódás hatására a külső burkolat hőmérséklete 1900–2200 Celsius-fokra emelkedik.
A kabint ilyenkor a speciális hőpajzs védi a károsodástól. Az űrhajósok eközben erős G-terhelést élnek át, vagyis a gravitációs erő sokszorosát érzik a testükön. A visszatérés ezen szakaszában a körülöttük kialakuló forró plazma miatt rövid időre a kommunikáció is megszakadhat.
Ahogy a légkör sűrűbbé válik, a jármű magától is lassul. 5,5 kilométeres magasságban két kisebb fékernyő segít stabilizálni, majd 1,8 kilométernél négy főernyő tovább csökkenti a sebességét, biztosítva a biztonságos vízre szállást.
A kapszula várhatóan az esti órákban, Kalifornia közelében ereszkedik finoman a Csendes-óceánba. A víz ilyenkor 15–20 Celsius-fokos, a kapszula pedig a felszínen lebeg, így a SpaceX csapata gyorsan elérheti.
A mentők kisebb hajókkal közelítik meg az űreszközt, először a szivárgásokat és egyéb lehetséges veszélyeket vizsgálják. Ha mindent rendben találnak, kinyitják a zsilipet, és segítenek kiszállni az űrhajósoknak. Kapu Tibor és társai izmai a majdnem két hét mikrogravitáció után még gyengék, ezért hordágyon vihetik őket a fedélzetre.
Ezután alapvető orvosi ellenőrzés következik, majd a legénységet várhatóan Floridába vagy Kaliforniába szállítják, hogy megkezdhessék a teljes rehabilitációt.
Borítókép: A súlytalanság állapotában
Forrás: Facebook/Kapu Tibor
