Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2024-es éves jelentése szerint a 2020 és 2024 közötti igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány 67 % volt, ami lényegesen meghaladja az uniós vádemelési átlagot (39 %) adta hírül a Legfőbb Ügyészség.
Az OLAF 2024-es jelentése a 2020 és 2024 között született igazságügyi ajánlásokkal kapcsolatban tett megállapításokat. Eszerint Magyarországon az OLAF ajánlásokkal érintett ügyek közül kettőben vádemelés történt, míg egy ügyben a nyomozást megszüntették. 16 ügyben a nyomozás pedig folyamatban van.
A jelentés kitért arra is, hogy így a hazai vádemelési arány 67 %, míg az uniós átlag 39 %.
A jelentésben érintett időszakot követően, 2025. január 1-je óta eltelt időben az ügyészség további egy ügyben vádat emelt, míg egy esetben az eljárás megszüntetésre került, tehát jelenleg 14 OLAF ajánlással érintett ügyben nyomoznak a hatóságok.
A Legfőbb Ügyészség arra is rámutat, hogy a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – legfőbb ügyészi rendelkezés alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolja, és abban értékelik.
Az OLAF feladata az európai uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos csalási jellegű, korrupciós és egyéb szabálytalanságok feltárása. A vizsgálat eredményeként – többek között – igazgatási, pénzügyi, fegyelmi vagy igazságügyi ajánlást tehet.
Igazságügyi ajánlással a hivatalos tájékoztatás alapján akkor él a hivatal, ha a közigazgatási vizsgálat megállapításai alapján, az OLAF álláspontja szerint, bűncselekményre merülhet fel adat az ügyben. Az igazságügyi ajánlás nyomán az adott tagállam arra jogosult szervei döntik el a nyomozás szükségességét. Az OLAF igazságügyi ajánlása arra is vonatkozhat, hogy már folyamatban lévő büntetőeljárásban vegye figyelembe a nemzeti igazágügyi hatóság az OLAF vizsgálatának eredményeit.
Az elmúlt években a testület arra hívta fel a figyelmet, hogy az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez.
Korábban a Legfőbb Ügyészség arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiválónak minősíthető együttműködését 2022. februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette, illetve a közös érdekek és célok alapján történt munka kereteit azóta a munkamegállapodás formálisan is biztosítja.
Forrás: Alaptörvényblog
Fotó: depositphotos.com
