A Fidesz–KDNP másfél évtizede töretlenül élvezi a határon túli magyarok bizalmát, a baloldal pedig a 2004-es gyalázatos népszavazás óta képtelen növelni a népszerűségét az elcsatolt területeken.
A határon túli magyar közösségek támogatásával a nemzeti egység erősítését segíti Orbán Viktor és kormánya, különösen azóta, hogy 2010-ben kétharmados többséget szerzett az anyaországi parlamentben és lehetővé tette a külhoniak számára a kettős állampolgárságot.
A Fidesz–KDNP másfél évtizede töretlenül élvezi a határon túli magyarok bizalmát, a baloldal pedig a 2004-es gyalázatos népszavazás óta képtelen növelni a népszerűségét az elcsatolt területeken. Bár Magyar Péter újabb kísérletet tett arra, hogy visszanyerjen valamit ebből az elvesztett bizalomból, a múlt hétvégén a legutóbbi próbálkozása is teljes kudarcot vallott.
Az Orbán-kormányok nemzetpolitikája a határon túli magyar közösségek támogatására és a nemzeti egység erősítésére fókuszál, különösen a 2010-es kormányváltás óta.
A Fidesz–KDNP-kormány egyik legfontosabb lépése az volt, hogy lehetővé tette az egyszerűsített honosítást a határon túli magyarok számára.
A jogszabálynak köszönhetően azok a külhoni magyarok is megkaphatták a magyar állampolgárságot, akiknek felmenői magyar állampolgárok voltak, vagy valószínűsíthető a magyar származásuk annak ellenére is, hogy ma már nem az anyaország területén élnek.
Ehhez magyar nyelvtudást és büntetlen előéletet kellett igazolniuk. Az állampolgárság megszerzésével együtt a határon túli magyarok szavazati jogot is kaptak a magyarországi országgyűlési és európai parlamenti választásokon.
A kormány a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) révén jelentős pénzügyi támogatást nyújt a határon túli magyar szervezeteknek, intézményeknek és magánszemélyeknek. A támogatások széles kört fednek le, beleértve az oktatási, kulturális, egyházi és gazdasági fejlesztéseket is.
A támogatások célja a magyar nyelv és kultúra megőrzése, az oktatás és a közösségi élet megerősítése. A BGA támogatja a magyar óvodák, iskolák és színházak fenntartását, valamint a sport- és ifjúsági programokat is.
A külhoni gazdaságfejlesztési programok révén a kormány igyekszik elősegíteni a helyi vállalkozások megerősödését, és ezzel a szülőföldön való boldogulást.
Csak idén hat határon túli programot hirdetett meg a kormány.
A Testvértelepülési programok és együttműködések támogatása című pályázati kiírás célja a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal fennálló sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítésének támogatása a testvértelepülési együttműködések erősítése útján. A Kárpát-medencei lovas program célja a Kárpát-medencei lovas sportok, lovas hagyományőrzés, lovaglás, lovakkal kapcsolatos tevékenységek megismertetése és népszerűsítése színes programokon és táborokon keresztül a gyermek- és ifjúsági korosztály számára.
A háború sújtotta Ukrajnában élő honfitársainknak szól a Zrínyi Ilona kárpátaljai támogatási program, amellyel a kormány az alaptörvényben lefektetett elvek alapján a kárpátaljai magyar közösség létfeltételei, anyagi biztonsága, otthonmaradása és széles körű fejlődésének támogatása érdekében 2015-től támogatást nyújt a kárpátaljai magyar közösség megmaradása és fejlődése szempontjából fontos szerepet betöltő személyek részére.
A Jövő nemzedéke program a Magyarország határain kívül élő fiatal korosztály közösségépítő tevékenységét, eszközbeszerzését, valamint közösségteremtő programjainak, rendezvényeinek megvalósítását szeretné ösztönözni, e célokat tükröző igényes, minőségi pályázatok támogatásával.
Az Erősödő Kárpát-medence program célja a magyarság összetartozása és szülőföldön való boldogulása szempontjából meghatározó tevékenységet folytató szervezetek működésének, fejlesztéseinek, eszközbeszerzéseinek, valamint programjainak és rendezvényeinek megvalósítása.
Az Orbán-kormányok politikájában kiemelt hangsúlyt kapott a külhoni magyar oktatás támogatása is, például a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program. A kormány támogatja a magyar kulturális eseményeket, fesztiválokat és a magyar nyelvű médiát a szomszédos országokban. A Határtalanul program révén magyarországi diákoknak biztosítanak lehetőséget, hogy a határon túli magyarlakta területekre látogassanak.
A kormány létrehozta a Szülőföldön magyarul programot is, amely a magyar nyelvű oktatásban való részvételhez és a magyar kultúra megőrzéséhez nyújt segítséget.
A programban azokat a külhoni magyar gyerekeket és fiatalokat támogatják, akik szülőföldjükön magyar nyelven tanulnak, legyen szó akár óvodai, iskolai vagy felsőfokú képzésről. A támogatás évente egyszer igényelhető, és a szülők vagy a felsőoktatásban részt vevők maguk kérvényezhetik.
Emellett a jobboldali-konzervatív kormány tette lehetővé, hogy a határon túli magyarok szószólói részt vehessenek a magyar parlament munkájában, bár a képviselőiknek nincs szavazati joga.
A kormány rendszeresen tart megbeszéléseket a határon túli magyar politikai szervezetek vezetőivel, például az idén is nagy sikerrel megrendezett tusnádfürdői nyári egyetemen.
Orbán Viktor miniszterelnök maga is többször találkozott a külhoni magyar közösségek képviselőivel, hogy megvitassák a nemzetpolitika aktuális kérdéseit.
Míg a kormány a nemzeti egységet és a határon túli magyarság felkarolását helyezte előtérbe, a baloldal sokszor a szomszédos országokkal való jó viszony fenntartására fókuszált, mindezt a határon túli testvéreink kárára, az ő érdekeiket figyelmen kívül hagyva. Ezért érzik úgy, hogy az anyaországi baloldal nem tekinti őket a nemzet részének, vagy legalábbis másodlagos fontosságúnak tartja a sorsukat.
Ennek a feszültségnek az egyik legvisszataszítóbb megnyilvánulása a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás volt.
Az akkor hatalmon lévő Medgyessy-kormány és az MSZP aktívan kampányolt a javaslat ellen, aminek eredményeként a népszavazás érvénytelen lett.
A nemleges kampány egyértelmű elutasítást és a határon túliak sorsával szembeni közömbösséget mutatott a baloldal részéről. Habár azóta történtek erőtlen kísérletek a kapcsolat javítására, feltehetően ezek őszinte szándékának hiányában (és az elmaradó bocsánatkérés miatt) a baloldal legtöbb képviselője ma sem szívesen látott vendég határon túli körökben.
A Tisza Párt is megpróbált a határon túliak kegyeibe férkőzni, de a külhoni magyarok ismét átláttak a szitán. A hétvégén Magyar Péter csúnyán leégett az „ellen-Tusványosnak” tervezett rendezvényével.
Az esemény »népszerűségét« a külhoni magyarok részéről jól mutatta, hogy a megnyitón alig lézengtek emberek, azok egy része is Magyarországról érkezett.
Magyar Péter eredményeit Orbán Viktor is értékelte a Harcosok Klubja nevű zárt Facebook-csoportban, ahol azt írta: az MCC Feszten 5000 ember gyűlt össze Esztergomban, ami szerinte azt bizonyítja, hogy nem a közösségi médiában zajló hangulatkeltés alakítja a valóságot.
„A hétvége tanulsága, hogy a digitális blöff a valóságban nem működik” – írta, majd hozzátette: „Ilyen, ha valaki Erdélyt román földnek nevezi, és aztán oda dugja a képét. Ennyien a sarki péknél is sorban állnak reggelente.” Bár konkrét nevet nem említett, a megjegyzés egyértelműen Magyar Péterre utal, akinek keresetlen megjegyzései voltak a témával kapcsolatban.
A totális kudarc ékes bizonyítéka az is, hogy
a Tisza Párt elnöke letöröltette az élő közvetítést a Tisza erdélyi táborából, mert nem tetszett neki, hogy kevesen voltak kíváncsiak a beszédére
– hívta fel a figyelmet Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Mint rámutatott, Magyar Péter az egyik videóból kivágatta azt a jelenetet, amelyben kifakadt a gyér érdeklődés miatt.
Borítókép: Kijózanító pofont kapott Erdélyben Magyar Péter
Forrás: Facebook/ Kocsis Máté



