Az elmúlt időszakban a nemzetközi gazdasági híreket gyakran uralták az Egyesült Államok újonnan, végül az Európai Uniót érintően augusztus 7-étől bevezetett, 15%-os vámjai, amelyek a magyar export több szektorát – az autógyártást, a gyógyszeripart és a borászatot – is érinthetik. A helyzet ugyan első pillantásra aggasztó, de a két ország között zajló intenzív tárgyalások, valamint a hagyományosan kedvező politikai kapcsolatok és különösen a jó Orbán–Trump-viszony már komoly reményt adnak arra, hogy Magyarország végül minimális veszteségekkel kerülheti el a vámháború legrosszabb forgatókönyvét.

Bár a világkereskedelemben egyre gyakrabban csapnak össze az érdekek, a magyar diplomácia most olyan szerencsés pozícióból indul, ahol a kapcsolatépítés és a pragmatikus alku esélyt kínál a feszültségek oldására. A közelgő megállapodás nemcsak pénzügyi mérlegekről, hanem a nemzetközi partnerség erejéről is szólhat; Orbán Viktor miniszterelnök még áprilisban arról beszélt, hogy a tárgyalások eredményei hat hónapon belül érzékelhetők lesznek, azaz még 2025 végéig várhatóak kézzelfogható fejlemények.

Személyes kapcsolatok és gazdasági együttműködés Trump idején

A magyar–amerikai viszony az elmúlt bő fél évben látványosan javult. Már Donald Trump első elnöksége (2017–2021) alatt, az Egyesült Államok elnöke és a magyar kormányfő többször találkozott, és a nyilvánosság előtt is kifejezték a kölcsönös politikai szimpátiájukat. Trump elnök számos alkalommal méltatta Magyarország gazdasági teljesítményét és a befektetési környezet stabilitását, miközben Orbán Viktor kormánya végig nyitott maradt az amerikai üzleti jelenlét bővítésére.

Ennek eredményeként több amerikai vállalat növelte magyarországi termelését. A járműipari beszállítók – például az elektromos járművek akkumulátor-technológiájában érdekelt cégek – mellett informatikai és logisztikai vállalatok is komoly beruházásokat indítottak hazánkban. A Strategic Airlift Capability (SAC) program keretében Magyarország ad otthont a NATO–USA által fenntartott, C-17 Globemaster III szállítógépeket működtető Heavy Airlift Wing alegységnek. A Boeing által gyártott gépek pápai bázisa stratégiai logisztikai csomóponttá teszi hazánkat a légiszállításban.

További néhány példa: az amerikai tulajdonú Howmet-Köfém Kft. 17 milliárd forint (45 millió euró) értékben bővítette kerékgyártó kapacitását Székesfehérváron, mellyel 80 új munkahely jött létre; a Flex, az egyik legnagyobb, világméretű autóipari beszállító, Zalaegerszegen épít gyárat mintegy 36 milliárd forint (92,5 millió euró) értékben – a beruházás 210 új munkahelyet teremt, köztük 20 kutatás-fejlesztési pozíciót. A teljes autóipari szektor 3,5-szeresére nőtt 2010 óta, és a 2023-as termelési érték már a 12 ezer milliárd forintot (32 milliárd euró) is meghaladta.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2024-ben úgy alakult, hogy az amerikai hivatalos adatok szerint az Egyesült Államokból hazánkba irányuló kivitel értéke 3,26 milliárd dollár, míg a Magyarországról az USA-ba irányuló export 12,69 milliárd dollár volt, a forgalom így összesen 15,95 milliárd dollárra rúgott. Ez a volumen stabil növekedést mutat az előző évekhez képest, különösen az autóipari termékek, a gyógyszerkészítmények és elektronikai alkatrészek terén, miközben az USA-ból főként technológiai berendezések, energetikai eszközök, mezőgazdasági gépek érkeztek hozzánk. Ez a kiegyensúlyozott, dinamikusan növekvő kereskedelmi kapcsolat erős alapot jelent a mostani tárgyalásokhoz.

Tárgyalóasztalnál: miért lehet sikeres a megállapodás?

A jelenleg zajló egyeztetések célja egy kétoldalú gazdasági megállapodás, amely az űr-, a hadi- és az energiaszektorra fókuszál, de áttételesen a magyar export egészét is védené. A tárgyalások egyik sarokpontja, hogy bizonyos termékcsoportok – például az elektromos autóalkatrészek, a speciális gyógyszeripari készítmények és a prémium minőségű magyar borok – kedvezményes elbírálást kaphassanak, elkerülve a magas amerikai importvámokat.

Washington számára Magyarország továbbra is fontos partner a közép-európai térségben, részben geopolitikai, részben gazdasági okokból. A magyar kormány több olyan ellenajánlatot is előkészített, amely amerikai cégek számára kínálna kedvezményeket a magyar piacon – például gyorsított engedélyezést, adókedvezményeket, kutatás-fejlesztési támogatásokat –, a vámterhek enyhítéséért cserébe.

A magyar tárgyalási pozíciót erősítheti, hogy hazánk energetikai átmenetéhez – különösen a geotermikus energia térnyeréséhez – az amerikai technológia és tőke is szükséges lehet. Magyarországon a geotermikus rendszer már több mint 27 ezer háztartást és 400 középületet szolgál ki, de az alkalmazás szintje még jócskán bővíthető. Ebben a kontextusban az amerikai cégek által kínált intelligens energiarendszerek, energiatárolók és fejlett hálózati megoldások értékes partnerségi lehetőséget jelentenek mindkét fél számára Emellett Magyarország nyitott a közös infrastruktúra-projektekre, amelyek a régió szinte egészét összekapcsolnák az Egyesült Államok vállalataival, például logisztikai csomópontok vagy adatközpontok formájában.

Egy sikeres megállapodás akár precedenst is teremthetne az Európai Unió és az USA között, hiszen Budapest az uniós kereskedelempolitika részeként, de saját nemzeti érdekei védelmében tárgyal. Ez a sajátos, kettős szerep egyszerre kihívás és lehetőség: Magyarország így egyszerre képviselheti az EU-s közösségi és a nemzeti érdekeket, miközben a transzatlanti együttműködés hídfőállásaként jelenik meg a nemzetközi porondon.

Sikeres magyar diplomácia: a konnektivitás ereje

A világgazdaságban a protekcionista hullámok újra és újra próbára teszik az országok közötti bizalmat. Magyarország azonban most ismét bebizonyíthatja, hogy a nyitottság, a párbeszéd és a kölcsönös előnyök keresése számára nem csupán elvi kérdés, hanem kézzelfogható gazdasági haszonnal is jár.

A vámok csökkentése, illetve elkerülése több tízezer magyar munkahelyet védhet meg, és fenntarthatja az exportorientált ágazatok erős növekedési lendületét. Amennyiben a tárgyalások sikerrel zárulnak, az nemcsak a hazai exportőröknek jelentené valóban a fellélegzés lehetőségét, hanem a transzatlanti kapcsolatokban is tovább erősítené a „békepárti” gazdaságpolitika iránti elköteleződést – összekötve piacokat, polgárokat és érdekeket egyaránt.

Címlapkép: Szijjártó Péter és Robert Palladino (Forrás: Facebook/U.S. Embassy Budapest)