Nyugaton nagyobb lehet a polgárháború veszélye, mint azt gondoltuk.

Borús képet fest a nyugati társadalmak jövőjéről a Military Strategy Magazine-ben publikált tudományos tanulmány, amelyet a La Figaro is feldolgozása után Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója ismertetett Facebook-oldalán.

A tanulmány szerzője David Betz, a londoni King’s College hadtudományi professzora. Központi állítása: a legnagyobb biztonsági fenyegetés ma már nem kívülről, hanem belülről érkezik, és a Nyugat két nagyhatalma, Franciaország és az Egyesült Királyság van leginkább kitéve a polgárháború veszélyének.

Betz professzor szerint a nyugati világot súlyos „civilizációs válság” fenyegeti, amelynek gyökere a társadalmi kohézió felbomlása.

A fő veszélyforrást nem egy külső katonai támadás, hanem a belső széttöredezettség jelenti. A professzor úgy látja: míg egy generációval ezelőtt a nyugati nemzetek még viszonylagos egységet alkottak a közös identitás és a kulturális örökség mentén, mára egymással versengő identitástörzsek hálózatává váltak.

Ennek legfőbb oka az identitáspolitika eluralkodása, amely az egyéni vagy csoportos érdekeket a közérdek fölé helyezi.

A társadalmi feszültségeket súlyosbítja a politikai, gazdasági és demográfiai válság:

• a középosztály háttérbe szorul,
• nő a munkanélküliség és a vagyoni egyenlőtlenség,
• a nagyvárosok és a vidéki területek közötti kulturális és etnikai szakadék egyre mélyül.

A történelmi tapasztalatok alapján Betz a következőkkel számol egy ilyen válság esetén:

• a nyugati kulturális örökség szisztematikus lerombolása,
• stratégiailag szervezett népességmozgások,
• elhúzódó, véres konfliktusok.

Mekkora a valószínűsége egy polgárháborúnak?

A kutató szerint egy olyan országban, ahol a körülmények adottak, minden egyes évben körülbelül 4% a bekövetkezés valószínűsége. A számítások szerint ez a valószínűség öt év alatt a 19%-ot is elérheti, és ha figyelembe vesszük, hogy Európában legalább tíz ország nézhet szembe ezzel a veszéllyel, a polgárháború valószínűsége a következő öt évben már 87%-ra ugrik. 15 országgal számolva pedig

ez a szám akár a 95%-ot is meghaladhatja.

A szerző különösen Franciaországot és az Egyesült Királyságot emeli ki a veszélyeztetett országok közül – nem véletlenül. Merényletek, zavargások, politikai figyelmeztetések már korábban is jelezték a törésvonalakat. Gérard Collomb volt belügyminiszter már 2018-ban megfogalmazta az aggodalmát: „Ma egymás mellett élünk… Attól tartok, hogy holnap már egymással szemben fogunk.”

A Le Figaro e cikkével újabb figyelmeztetést küld: a nyugati világ a saját belső feszültségei felé halad egyre gyorsuló sebességgel, és

ha nem talál vissza a saját hagyományos értékeihez, a közös identitáshoz, és nem tudja megerősíteni a társadalmi kohéziót, akkor valóban bekövetkezhet az, amit ma még sokan csak sötét jóslatnak tartanak.

Címlapkép: Pixabay