A napokban a Tisza Párt elnöke ismét támadta a magyar igazságszolgáltatást. Az ilyen verbális kirohanásokat múltbeli tapasztalatok alapján komolyan kell venni, hiszen alapul szolgálhatnak Brüsszel menetrend szerinti jogállamisági kifogásai számára.

Szájer József egyik korábbi írásának központi témája a hatalmi ágak elválasztásának gyakorlati érvényesülése, különösen a bírói hatalom és a törvényhozás kapcsolatában. A Szabad Európa Intézet igazgatója helyesen mutatott esszéjében arra, hogy a bírói hatalom legitimációja eltér a törvényhozói hatalométól.

Az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése kimondja: „A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.” Ebből következik, hogy a bíróságok és a parlament szerepe elválik: míg az Országgyűlés a választópolgárok közvetlen politikai felhatalmazásával alkot jogot, addig a bíróságok a már megalkotott jog alkalmazására jogosultak. Ezt az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése is rögzíti, miszerint a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.

A bírói függetlenség a magyar jogrend egyik sarokköve, amelyet az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése is megerősít, kimondva: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.” Ezen elv értelmében a bíróságok és bírák külső befolyástól mentesen, kizárólag jogi megfontolások alapján kötelesek eljárni, függetlenül attól, hogy a társadalmi vagy politikai közeg miként vélekedik az adott ügyről. Az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése szerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapul, amelyben a bíróságoknak önálló, alkotmányosan védett szerepük van.

A hazai igazságszolgáltatás méltóságának és integritásának védelme nemcsak jogi, hanem társadalmi kötelezettség is, mivel a bíróságokba vetett közbizalom egyik alapvető feltétele a jogállam működésének.

A bírók nyilvános megsértése, különösen alaptalan, bizonyíték nélküli vádak formájában, a bírói függetlenséget veszélyezteti, és alkalmas arra, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat megingassa, hovatovább elfogult “jogállamisági jelentések” alapjául szolgáljon.

Az ilyen kijelentések – különösen, ha politikai befolyásoltságot, koncepciós eljárást, vagy jogellenes beavatkozást sejtetnek – a jogállamiság intézményes védelme szempontjából különös súllyal esnek latba.

A független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem, beleértve az alapvető jogok védelmét: az elv értelmében a bíráknak függetlennek kell lenniük a kormánytól. Csak független bíróságok képesek megfelelően védeni az alapvető jogokat, és biztosítani, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a felek. A bíróságoknak nem szabad előnyben részesíteniük egyik felet sem az eljárás során. Ennek az elvnek a tiszteletben tartásával garantáljuk, hogy minden polgár és vállalkozás bízhat abban, hogy ügyeiket igazságosan bírálják el, és mindenki tisztességes eljárásban részesüljön.

2012 óta Magyarország fontos törekvéseket mutatott annak érdekében, hogy a független magyar igazságszolgáltatást irányító szervek közötti szakmai egyensúlyt megteremtse, ennek részleges sikertelensége pedig aligha róható fel a magyar törvényalkotó szándékos hibájaként vagy puszta mulasztásaként. Egyes feladatokat ezért ruháztak át az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéről az Országos Bírói Tanácsra (OBT). A igazságszolgáltatási rendszerben alkalmazandó felvételi és kiválasztási eljárásokra vonatkozó magyarországi szabályok 2012 utáni módosításai alapján pedig az OBT szélesebb felügyeleti jogkört kapott a kiválasztási eljárás során. Az OBT széles feladat- és hatáskörével mégis többször visszaélt politikai színezetű módon, amely gyakorlat már annak a veszélyét is magában hordozta, hogy ezzel a bírósági szcéna társadalmi tekintélyét ássák alá.

A magyar bírók számára biztosított annak a lehetősége, hogy mindenféle befolyástól mentesen és elfogultság nélkül dönthessenek az egyes ügyekben.

Ez a gyakorlatban leginkább úgy biztosítható, hogy nagyon szigorú alkalmassági feltételnek kell megfelelniük. Minden ellenkező sugalmazással szemben, ma Magyarországon bárkinek lehetősége van jogorvoslattal élni bírósági vagy hatósági közigazgatási döntés ellen, eme polgári joga tehát megfelelően biztosított – amennyiben úgy látja, hogy valamilyen jogát megsértették. A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga, mivel Magyarország jogállam.

Forrás: Alaptörvényblog

Címlapkép: Pixabay