Plenáris ülést tart ma a Magyar Állandó Értekezlet a Várkert Bazárban, amelyen felszólal Orbán Viktor miniszterelnök.
– A nemzetpolitikában egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni, a mai találkozón is igyekszem eszerint eljárni – kezdte beszédét Orbán Viktor. A kormányfő elmondta, a mostani aktualitás abban a dilemmában foglalható össze, hogy háború vagy béke. Amikor háború van, akkor sok mindent nem lehet, ezért a Kárpát-medencében élő magyarok számára ez a legfontosabb kérdés. A miniszterelnök tájékoztatott: az európai vezetők úgy beszélnek az orosz-ukrán háborúról, mintha az a mi háborúnk lenne.
Ursula von der Leyennek azonban semmilyen felhatalmazása nincs uniós vezetőként erről beszélni, mert ez tagállami hatáskör. Közben egymásra licitálnak az európai vezetők ebben a retorikában
– emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor leszögezte: uniós államok katonái nem állomásoznak Ukrajnában, ha igen, akkor csak titokban és bizonyos feladatokra. Uniós országok polgárai fizikai értelemben tehát nem vívnak csatát, az unió mégis úgy tekint magára, mintha háborúban állna. Ez azt jelenti, hogy nem mi harcolunk, hanem valaki mást harcoltatunk. A proxyháborúnak régen az volt a lényege, hogy ne derüljön fény arra, hogy ki áll a harcoló fél mögött. Az unió ma azonban nyíltan felvállalja, hogy ő áll az ukránok mögött.
– Ha az európai vezetők nem hackelnék meg, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketárgyalásokkal, már létrejött volna az orosz-ukrán csomag
– fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette, a valóság az, hogy akik döntéshozói az EU-nak, háborús stratégiát folytatnak, az országok többsége pedig része ennek a stratégiának, és a gazdaságot át akarják állítani hadi gazdasággá. – Ez nem tőlünk messze zajlik, hanem az európai politika napi valósága – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor rámutatott: az Európai Unió már 180 milliárd eurót költött el az ukrán háborúra, és miután kifogynak a készletekből, újabb 40 milliárd eurós csomaggal szeretné segíteni a háborút az unió.
– Amikor háborúról beszélünk, nem csak emberéletről beszélünk, hanem pénzről és gazdasági következményekről is. A következő hétéves uniós költségvetést átnézve azt látni, hogy annak 25 százalékát különböző jogcímeken keresztül az ukránoknak adnák, miközben Kijev még nem is tagja az uniónak, csak egy entitás – fűzte hozzá.
A kormányfő jelezte: most a legmagasabb annak a veszélye az orosz-ukrán háború kezdete óta, hogy Európa belemenetel egy háborúba. Hozzátette:
Magyarországnak van ellenjavaslata, de minden javaslat annyit ér, amekkora erő van mögötte. Ennek nincs súlya jelenleg az európai vitákban, azonban keresztényi kötelesség egy ilyent felmutatni a miniszterelnök tájékoztatása szerint.
Úgy fogalmazott: Magyarország álláspontja, hogy Európának azt kellene csinálnia, mint az USA-nak, azaz tárgyalnia kellene. A magyar javaslat, hogy az unió ne a nézőtéren ücsörögjön, hanem tárgyaljon önállóan az oroszokkal. Megjegyezte: az oroszok 140 millióan lehetnek, az uniós tagországok lélekszáma meghaladja a 400 milliót, de gazdaságban, katonai költségvetésben is messze az oroszok fölött állunk, leszámítva a nukleáris kapacitás kérdését.
A kormányfő kiemelte: Európa nagyságrendileg erősebbek az oroszoknál, ennek ellenére mégis úgy nézünk ki, mintha az oroszok erősebbek lennének, mint mi. Orbán Viktor elmondta: van olyan elnök, aki szerint tárgyalni kell majd, de nem most. Az uniós álláspont mélyrétegeiben vannak különbségek a kormányfő tájékoztatása szerint. Orbán Viktor szerint fel kellene építeni egy új uniós biztonsági rendszert.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy még ha vége is lenne a háborúnak, egy fegyverkezési verseny kellős közepén találnánk magunkat, ami a magyar embereknek nem tenne jót.
– Az, hogy folyamatosan fegyverekre költsünk, ellentétes a magyarok érdekeivel. Ezt csak úgy lehetne megállítani, ha egy nemzetközi megállapodást kötnénk ezzel kapcsolatban. Hosszabb tárgyalások eredményeként meg kellene állapodni az oroszokkal – vélekedett, kiemelve, hogy egyre élesebb kérdéssé válik Ukrajna uniós csatlakozása, miután a háborús sikerei elmaradnak. A kormányfő kifejtette, az ukránok haderejét, a fizetéseket, a katonai eszközöket is mi fizetjük, az amerikaiak kiszálltak ebből, csak eladnak, amit az unió megvásárol és eljuttatja az ukránoknak – mondta.
– Ennek az az eredménye, hogy az EU-s gazdaság stagnál, a háború megfojtja a fejlődést, ez elsősorban a német gazdaságra érvényes. Amíg háború van, az európai gazdaság nem tud fejlődni. Ha véget érne a háború, vagy egy tűzszünet jönne létre, rövid időn belül háromszorosára nőne a gazdasági növekedés, Magyarország esetében egy százalék helyett három százalékra nőne – jelezte.
A miniszterelnök elmondta, jövő héten EU-csúcs lesz, ahol a háborúról, a háború finanszírozásáról, a befagyasztott orosz vagyonról és az ukránok EU-s csatlakozásáról lesz szó. – A jó hír, hogy a szlovákok és a csehek is más pályára állnak majd, feltéve, ha a cseh választópolgárok akarata a kormányalakításban is érvényesül – jegyezte meg.
A kormányfő tájékoztatott: ha sikerül a cseh kormányalakítás, akkor négy olyan miniszterelnök lesz az uniós tanácsban, akik békepártiak, a józan ész talaján állnak: az olaszok, csehek, szlovákok, és mi, magyarok. Lengyelországban emellett minden recseg, ropog.
– Azonban négyből hárman így is megvannak, és megpróbálkozhatunk a V4 újra indításával
– jelentette ki a kormányfő. Azt is mondta, sokan nem érdekeltek egy több tízmilliós közép-európai gazdasági blokk létezésében, így ezek szét is feszíthetik az együttműködést, ha nem vagyunk résen. Orbán Viktor elmondta: van szufla és életerő a magyar gazdaság szereplőiben.
A kormányfő szerint születőben van egy új világ, felismerhető formái vannak ennek, de még nem kifejlett. Amerikában január óta radikális politikai fordulat történt, a globalistákat leváltotta egy patrióta kormányzat, amely megpróbálja jelentős változások árán megőrizni az USA szerepét a világpolitikában. Ezzel az amerikai vezetés visszatért a józan ész politikájához.
Felidézte azt is, hogy a keleti világban az a váratlan fordulat történt, hogy az Egyesült Államokon kívüli két legerősebb erő nagy léptekkel közeledik egymás felé. – Kínáról és Indiáról van szó. De a közel-keleti béke folyamatában is fontos változás történt, túszokat engedtek el és most épp nem ölnek meg senkit, ugyanakkor sokkal több még a tisztázatlan kérdés, mint a tisztázott – jegyezte meg, kiemelve, hogy ennek a folyamatnak még sok állomása van, hogy hosszútávú békét tudjanak kötni a felek.
– Miközben ezek a folyamatok zajlanak, történik valami, amire sokkal kevesebb figyelem jut, pedig legalább olyan fontos a sorsunk tekintetében. A technológiai átalakulásról sci-fi szerűen gondolkodtunk még néhány éve, most pedig olyan gyorsasággal épülnek be a fejlett társadalmakba, hogy 2-3 éven belül beszakítják az ajtót. Ilyen a robotizáció, az energia területe, a mesterséges intelligencia, amelyről sokat beszélünk, de keveset tudunk róla, de azt tudjuk, hogy megérkeztek az ezzel kapcsolatos szolgáltatások a mindennapokba is – mutatott rá, majd elárulta, már ő maga sem Google-t használ, hanem a chatGPT-t kéri segítségül, ha gyorsan szeretne adatokat megtudni.
