Az aktív korúak megsarcolása után a Tisza Párt a nyugdíjakat is megvágná: a nyilatkozatok irányából látható, brutális megszorítások jönnének, ha győzne jövő tavasszal Magyar Péter csapata.
Nézzük, hogy milyen információmorzsákat potyogtatott el eddig Magyar Péter holdudvarába tartozó úgynevezett szakértő! Simonovits András szerint például túl bőkezű a jelenlegi nyugdíjrendszer az induló nyugdíjaknál, ezért azokat csökkenteni kellene, például úgy, hogy megadóztatják a magasabb nyugdíjakat. Egy korábbi publicisztikájában azt ecsetelte, a Nők40 nevű korkedvezményes nyugdíjprogramot ki kell vezetni, a megmerevített nyugdíjkorhatár pedig hiba volt.
Simonovits bedobta a 13. havi nyugdíj egységesítését, de jó eséllyel ez is húsba vágó fájdalom lenne sok magyar idősnek. Sőt, néhány hete az ATV-nek adott nyilatkozatában a Tisza Párt esetleges nyugdíjpolitikai elképzeléséről szólva a szakértő azt mondta, hogy lehet gondolkodni rövid távú meg hosszú távú reformokon, de nem kell ezt a választás előtt részletezni.
Simonovits András még korábban, egy Tisza-sziget rendezvényen villantott fel újabb részleteket Magyar Péter pártjának nyugdíjakat illető elképzeléseiből. Itt előadása végén a magánnyugdíjpénztárak újjáélesztése mellett érvelt, a lengyel modell példáját hozva fel. Szerinte ezzel lehetne „csökkenteni az egyenlőtlenségeket” és ösztönözni a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást.
Zárójelben jegyezzük meg, hogy a magánnyugdíjpénztárakat nem kell feléleszteni, köszönik, jól vannak. Ám annak a hibrid modellnek a visszahozatala, ami a szocialista-liberális érában lényegében kigazdálkodhatatlan terhet rótt a költségvetésre, és csak a magánpénztárak profitját növelte a büdzsé terhére, katasztrofális következményekkel járna.
A Tisza-szakértő egy másik interjúban arról értekezett, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer túl bőkezű az induló nyugdíjaknál, ezért csökkenteni kellene azokat, a mostanihoz képest jobban megadóztatva.
Orbán Viktor kormányfő a fönti fölvetéseket úgy értelmezte, mint a Tisza Párt következő csodafegyverét a választási kampányban, a korábban emlegetett Tisza-adó után. Mint mondta: ezek a javaslatok valójában Brüsszel elvárásait szolgálják, nem a magyar emberek érdekeit.
A kormány egyik legfőbb alapvetései közt szerepel, hogy a nyugdíjak reálértékét meg kell őrizni, és lehetőség szerint az időskori ellátásokat rendszeresen növelni kell.
Ezt támasztja alá az is, hogy a miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy dolgoznak a 14. havi nyugdíj bevezetésén is. Orbán Viktor mindezek kapcsán kifejtette: „mi 15 éve kötöttünk egy megállapodást a nyugdíjasokkal. Visszaadtuk a 13. havi nyugdíjat. Vállaltuk, hogy a nyugdíjak értéke nem csökkenhet, és ha a gazdaság motorja jól húz, akkor abból a nyugdíjasoknak is részesülniük kell.” Gőzerővel dolgozunk a 14. havi nyugdíjon ‒ szögezte le.
Rendhagyónak tűnhet a 14. havi nyugdíj ötlete, de az intézkedés nem ismeretlen az Európai Unióban. Bár nem is sok ország vezette be. A mai napig négy EU-s tagállam alkalmaz hasonló rendszert: Spanyolország, Portugália, Lengyelország és Ausztria.
A legismertebb Ausztria, ahol évente 14 kifizetés történik. A havi nyugdíj plusz két különleges kifizetés ‒ Sonderzahlungen – együtt adja ki a teljes éves összeget. Az extra kifizetések az áprilisi és októberi hónapokban történnek meg: ezekben a hónapokban duplán fizetnek ki, tehát áprilisban és októberben kapnak egy rendes havi nyugdíjat, plusz egy különleges kifizetést.
A 13. és 14. havi nyugdíj általában megegyezik a havi nyugdíj bruttó összegével. A nyugati szomszédunknál tavaly az átlagnyugdíj 1700–1800 euró volt, ami 663 ezer forint 390-es euróárfolyam mellett.
A régióban egyedül Lengyelországban fizet az állam 14. havi nyugdíjat. Ezt 2021-ben vezették be, kezdetben mint rendkívüli juttatást, majd 2023-ban törvényessé tették, tehát a rendszer részévé vált. A 14. nyugdíj bruttó összege megegyezik az országos minimumnyugdíj összegével. Idén egyébként 1878,91 zloty, ami a mostani árfolyamon számolva 170 898 forint.
A kormány elkötelezett az idősek tisztelete mellett, és megtartja a 2010-ben tett ígéretét
Az 2026-os költségvetés sem szakít a kormány eddigi értékrendjével, amelynek fontos része a nyugdíjasok támogatása, a nyugdíjak értékállóságának megőrzése és a nők kiemelten megbecsült szerepének elismerése. A jövő évi büdzsé vonatkozó soraiból kiolvasható: a kormány elkötelezett az idősek tisztelete mellett, és megtartja a 2010-ben tett ígéretét, megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét.
A nyugdíjak összege 2010 óta több mint a kétszeresére emelkedett, a vásárlóerejük pedig több mint 25 százalékkal javult.
Az állam a 2022-ben teljes összegében visszaépített 13. havi nyugdíjat, és ennek fedezetét minden év második hónapjában, így 2026 februárjában is biztosítja.
A jövő évi költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7697,6 milliárd forintot fordít (ebből a nyugellátásokra 6987 milliárd forintot).
A 13. havi nyugdíjra és ellátásra 585,8 milliárd forintot biztosít a büdzsé (ebből a nyugellátásban részesülőknek 531,7 milliárd forintot).
Azok is megkapják a 13. havi nyugdíjat 13. havi ellátás címén, akiknek az ellátását a nyugdíjakkal azonos módon kell emelni.
Ahogy 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben, 2026 februárjában is mintegy két és fél millió fő egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatásban részesül.
Borítókép: Tisza-aktivisták Budapesten – A nyugdíjrendszer lerombolásáról biztosan nem beszélnek
Forrás: Magyar Nemzet/Csudai Sándor
