Tekintettel az európai fenyegetettség helyzetének jelentős súlyosbodására, amelynek oka a nemzetközi jogot sértő orosz támadó háború Ukrajna ellen, a Bundeswehr még következetesebben fog összpontosítani a nemzet és a szövetség védelmére. Ez a központi feladat határozza meg a struktúrát. Oroszország a belátható jövőben továbbra is a legnagyobb veszélyt jelenti Európa biztonságára, és katonai szempontból megteremti az ehhez szükséges személyi és anyagi feltételeket, hogy néhány éven belül képes legyen megtámadni a NATO területét. Ebből következik, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak tartósan javítania kell az ország egészének védelmi képességeit. Németország emellett elkötelezte magát, hogy jelentős hozzájárulást nyújt a transzatlanti szövetséghez.

A fenti szöveg az ún. A katonai szolgálat modernizálásáról szóló háborúpárti német kormányzat törvénytervezetének (WDModG) expozéjában olvasható. A 104 oldalas jogszabály, amelynek elfogadása kapcsán jelenleg a német kormánypártok élénk vitát folytatnak, három célt tűz ki:

• A sorozható személyek létszámáról a megfelelő korosztályokban pontosabb képet kapni;
• Jelentősen több önkéntes toborzása a fegyveres erőkbe, és ezzel összefüggésben a tartalékosok számának növelése (új katonai szolgálat);
• A szövetségi kormány számára lehetőség biztosítása arra, hogy jogrendelettel alapvető katonai szolgálati kötelezettséget vezessen be feszültség vagy védelmi helyzeten kívül is, ha a német szövetségi parlament ezt jóváhagyja.

A németországi Greenpeace egy elemzése a jelenleg a németek által követett “svéd-modell” kapcsán rámutat, hogy a berlini kormány törvénytervezete közvetlenül tartalmazza azt a lehetőséget, hogy visszatérjenek a kötelező katonai szolgálathoz, és a fiatal férfiakat fegyveres szolgálatra kényszerítsék.

Magyarországon a honvédelem alkotmányos alapját az Alaptörvény szolgáltatja. A XXXI. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére, ám a (2) bekezdés rögzíti, hogy Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.

A (3) bekezdés alapján csak hadiállapot esetén hadkötelezettek a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak.

Ezt a rendszert részletesen a honvédelemről szóló törvény 19. §-a ülteti át, amely az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdésére hivatkozva kimondja, hogy a hadkötelezettség katonai szolgálati kötelezettségből és annak járulékos kötelezettségeiből áll.

A sorkatonai szolgálat általános visszaállítása ezért csak az Alaptörvény módosításával lenne lehetséges, amelyhez az Országgyűlés kétharmados többsége szükséges.

Ezt az értelmezést megerősíti az Alkotmánybíróság 50/2001. (XI. 29.) AB határozata is, amely kimondta, hogy a hadkötelezettség tartalmát és időtartamát kizárólag az állam határozhatja meg. Bár a döntés a korábbi Alkotmány idején született és már nem hatályos, irányadó értelmezést nyújt az állam honvédelmi kötelezettségének terjedelmére és korlátaira a jelenlegi jogrendben is.

Forrás: Alaptörvényblog

Címlapkép:
A magyar hõsök emlékünnepe alkalmából rendezett, a Magyar Honvédség területvédelmi tartalékos állományának összevont katonai eskütétele Budapesten, a Hõsök terén 2025. május 25-én. Az eseményen 1277 területvédelmi tartalékos tett esküt.
MTI/Lakatos Péter