Az Európa Unió több országa Ukrajnával közösen egy 12 pontos javaslatot készít elő az orosz-ukrán háború lezárására, amellyel megpróbálják visszavenni a kezdeményezést, miután az utóbbi hetekben kiszorultak a békefolyamatból – számolt be a Bloomberg.
A múlt héten bejelentette budapesti békecsúcs azt jelezte, hogy a brüsszeli vezetők háttérbe szorultak. A brit The Telegraph például azt írta múlt hét pénteken, hogy „Trump és Putyin találkozója Budapesten csapás” az Európai Unió számára. Hétfőn pedig Kaja Kallas uniós külügyi és biztonsági főképviselő is arról beszélt: jobban örülne, ha inkább Putyin és Zelenszkij találkoznának a Trump-Putyin meeting helyett.
Hogy visszavegyék a kezdeményezést, több uniós állam is elkezdett kidolgozni egy 12 pontos béketervet Ukrajnával közösen.
A tervezet értelmében a jelenlegi frontvonalak mentén vetnének véget a harcnak.
Ez ellentmond annak az orosz követelésnek, amelynek értelmében Oroszország azt követeli, hogy Ukrajna adja fel a keleti Donbász régió még ukrán kézen maradt területeit a békekötés fejében (egyes külföldi sajtójelentések szerint a budapesti békecsúccsal kapcsolatban is emiatt volt konfliktus hétfőn az Egyesült Államok és Oroszország külügyminiszterei közt).
Az amerikai elnökkel összhangban, és Ukrajna uniós csatlakozása mellett akarnak békét kötni
A Bloombergnek nyilatkozó, a 12 pontos uniós-ukrán tervezetet ismerő források szerint
a kidolgozás alatt álló terv végrehajtását egy „béketanács” felügyelné Donald Trump vezetésével.
„Miután Oroszország Ukrajnát követve beleegyezik a fegyverszünetbe, és mindkét fél elkötelezi magát a területi előrenyomulás leállítására, a javaslatok előirányozzák az összes deportált gyermek Ukrajnába való visszatérését és a foglyok cseréjét. Ukrajna biztonsági garanciákat, a háborús károk helyreállításához szükséges forrásokat és az Európai Unióhoz való gyors csatlakozás lehetőségét kapná” – írta a Bloomberg (azt már nem jegyezték meg, hogy az uniós csatlakozást a magyar kormány álláspontja miatt nemigen valósíthatnák meg a gyakorlatban).
A terv értelmében emellett az Oroszországra kiszabott szankciókat fokozatosan feloldanák – noha a mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott központi banki tartalékot csak akkor adnák vissza, ha Moszkva beleegyezik, hogy hozzájárul Ukrajna háború utáni újjáépítéséhez (amire nem sok esély mutatkozik a gyakorlatban). De minden korlátozás újra életbe lépne akkor, ha Oroszország a tűszünet megkötése után újra megtámadná szomszédját. Ezen túlmenően Moszkva és Kijev emellett tárgyalásokat kezdene a megszállt területek kormányzásáról, bár sem Európa, sem Ukrajna nem ismerné el jogilag a megszállt területeket orosz tulajdonnak – mondták a források, megjegyezve, hogy a erv részletei még véglegesítés alatt állnak és változhatnak.
Megjegyezték azt is, hogy bármely javaslatnak Washington támogatását is el kell nyernie, ahhoz, hogy eredményes lehessen,
és az európai tisztviselők még ezen a héten az Egyesült Államokba utazhatnak azért, hogy elnyerjék a Trump-kormányzat jóváhagyását.
Emellett Ukrajna szövetségesei, az úgynevezett „tette készek koalíciója” is összeül pénteken, valamint az Európai Unió vezetői csütörtökön Brüsszelben tartandó csúcstalálkozón vitatják meg a Kreml ellen irányuló további szankciókat és azt az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget, amelyet a befagyasztott orosz pénzügyi eszközök felhasználásával folyósítanának.
Címlapkép: Illusztráció / Forrás: Facebook/ Volodimir Zelenszkij (Володимир Зеленський)
