Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Mandinernek adott interjút, amelyben a Mol százhalombattai finomítójában keletkezett tűzesetről, az orosz olajszankciók következményeiről, valamint az Adria-vezeték problémáiról is beszélt.
A Mol elnök-vezérigazgatója szerint nem állják meg a helyüket az elmúlt hetekben elterjedt összeesküvés-elméletek, amelyek szándékos károkozásról vagy politikai indíttatású támadásról szóltak.
„Ezek a finomítók rendkívül összetett üzemek, több mint húsz egységből állnak, amelyek egymásra épülnek – az elsődleges feldolgozástól a vegyiparig és a gyógyszergyártásig minden szint érintett” – fejtette ki a Mandinernek adott interjúban Hernádi Zsolt.
Kiemelte, hogy a biztonság és a balesetvédelem minden más szempontot megelőz, de a balesetek kockázatának kizárása technológiai okokból lehetetlen.
„Tudomásul kell vennünk, hogy nem tudunk mindent kiszámítani. Technológiával dolgozunk, nagy nyomáson dolgozunk, magas hőmérsékleten dolgozunk. Ilyen körülmények között sajnos előfordulhatnak balesetek. A jó hír az, hogy senki nem sérült meg, és határérték felett nem került semmilyen szennyezés ki az üzemből. Ez az, ami minden mást megelőz” – tette hozzá.
Hernádi Zsolt hangsúlyozta, hogy a baleset okát szakértők vizsgálják, de az eddigi eredmények alapján technikai probléma vezetett a Mol százhalombattai finomítójában történt október 20-i tűzesethez.
A Mol elnök-vezérigazgatója szerint „egy ronda nagy tűz volt”, amit nem külső behatás okozott. Mint mondta, ha erről lett volna szó, úgy akár emberi életeket is követelhetett volna a baleset.
Hernádi Zsolt hozzátette, hogy a kármentesítés jelenleg is tart, a vállalat a sérült egységek kibontásán és a pótalkatrészek beszerzésén dolgozik.
„Amerika jobban megérti a helyzetünket, mint Brüsszel”
Az interjúban a Mol elnök-vezérigazgatója a Trump–Orbán-találkozó energetikai kérdéseire is kitért. „Az Egyesült Államok könnyebben megértette a problémánkat, mint az Európai Unió, amelynek a tagja vagyunk.”
Mint mondta, az Európai Unió hajlamos egységesen kezelni a tagállamokat, figyelmen kívül hagyva a földrajzi és infrastrukturális különbségeket. Hernádi Zsolt kifejtette, hogy a volt szovjet blokk szárazföldi országai – Magyarország, Szlovákia, Csehország – egészen más adottságokkal bírnak, mint a tengerparttal és kikötőkkel rendelkező nyugati államok.
A Mol elnök-vezérigazgatója szerint az amerikai elnökkel folytatott tárgyalások egyik legfontosabb eredménye, hogy „végre érthetőbbé és elfogadhatóbbá vált” Közép-Európa energiapolitikai helyzete, ami hozzájárulhat a régió ellátásbiztonságának megőrzéséhez.
Az Európai Unió szankciós politikájáról szólva Hernádi Zsolt úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió nagyon sok kellemetlenséget tud okozni a régióban, miközben figyelmen kívül hagyja a műszaki realitásokat. Felidézte, hogy az Európai Parlament továbbra is azt akarja, hogy 2026. január 1-jétől szankcionálják az orosz kőolajat, 2027-től pedig a földgázt, ami technikailag lehetetlen.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Bizottság ugyan látja a valós problémákat, de az Európai Parlament „ragaszkodik az ideológiai alapú döntésekhez”, így a magyar és szlovák energiaellátás kérdése továbbra is vitás marad. Megjegyezte, hogy ezt a harcot itthon is folytatni kell, és talán az Egyesült Államokban elhangzott érveink segíthetnek abban, hogy elérjük a megoldást, ami a helyzetünkhöz igazodik.
A Barátság kőolajvezeték leállása a térség ellátásbiztonságát veszélyeztetné
A Mol elnök-vezérigazgatója úgy látja, hogy az orosz–ukrán háború miatt egyre kockázatosabb a Barátság kőolajvezeték működése, amely Magyarországot és Szlovákiát is ellátja.
„Emlékszünk a nyári, augusztusi hónapra, amikor nagyon rövid időn belül három támadás is érte a Barátság vezeték oroszországi szakaszát, nem az ukrajnai, hanem az oroszországi szakaszát. Abból az egyik komoly tűzesetet okozott az egyik kompresszor állomáson. Hogy ezek a tűzesetek mit tudnak okozni, az nemrég látható volt Százhalombattán” – fejtette ki.
Véleménye szerint ezek a támadások az egész térség ellátásbiztonságát veszélyeztetik. Hozzátette, hogy amennyiben a Barátság kőolajvezeték bármilyen okból leállna, úgy Közép-Európa csak a horvát Adria-vezetékre támaszkodhatna, ami több okból is problémás lenne.
Hernádi Zsolt felidézte, hogy 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésekor a horvátok azonnal a duplájára emelték a tarifát, amely politikai, és nem piaci döntés volt.
A Mol elnök-vezérigazgatója a kapacitás és a megbízhatóság hiányára is kitért. Kifejtette, hogy a horvátok szerint 15 millió tonna olajat is képesek szállítani, amit soha nem igazoltak. Véleménye szerint az Adria-vezeték valószínűleg nem tudná a magyar és szlovák finomítót egyszerre ellátni.
Forrás: hirado.hu
Címlapkép: Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója – Fotó: MTI/Lakatos Péter
