Hamarosan Brüsszelben gyűlnek össze az Európai Unió állam- és kormányfői. Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a december 18-án esedékes találkozón óriási harcra van kilátás, ami főként a befagyasztott orosz vagyon kérdése körül forog majd, aminek kapcsán az Európai Bizottság akár jogi trükköket is bevethet Brüsszelben.
Hamarosan Brüsszelben ülnek össze az Európai Unió állam- és kormányfői. Az Európai Tanács december 18-i találkozóján óriási harc várható Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint, akit a Magyar Nemzet a Brüsszelben tartandó találkozóval kapcsolatos várakozásokról kérdezett.
A legutóbbi találkozó óta sok minden változott a nemzetközi politikában. Ukrajnában hatalmas korrupciós botrány tört ki, amibe belebukott Volodimir Zelenszkij elnök egyik legfőbb bizalmasa, korábbi kabinetfőnöke, Andrij Jermak is. Brüsszelt úgyszintén egy friss korrupciós botrány rázta meg, amelytől az Európai Bizottság maximálisan próbál elhatárolódni. Eközben pedig az amerikaiak és az oroszok kiterjedt tárgyalásokat folytattak a Trump-adminisztráció által elkészített 28 pontos béketervről.
Ezen események fényében különösen érdekesnek ígérkezik december 18-án az Európai Tanács ülése. A találkozóval kapcsolatos várakozások kapcsán lapunk megkereste Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ebben a kiélezett politikai környezetben milyen kérdések mentén zajlik majd a csata Brüsszelben.
Siklósi Péter szerint fontos látni, hogy jelenleg felgyorsultak az események, hiszen az amerikaiak felváltva folytatnak tárgyalásokat az oroszokkal és az ukránokkal, miközben Európa a partvonalról nézi ezt és az ukránok befolyásolásával próbál részt venni a folyamatban. Eközben pedig Európán belül is zajlanak az események.
„Európa ebben az egészben a pénzen keresztül próbál befolyást gyakorolni. Nem nagyon van más eszköz a kezében. Tárgyalni nem tudnak az oroszokkal, mert nem állnak szóba velük most már négy éve, így Ukrajna segítésén keresztül, a pénzen keresztül próbálnak valamilyen befolyást gyakorolni, mégpedig jól láthatóan a háború folytatása érdekében. A pénz viszont elfogyott Európában, ezért próbálják a befagyasztott orosz vagyont Ukrajnának juttatni”
– hangsúlyozta Siklósi.
A szakértő szerint ugyanakkor ezzel számtalan jogi probléma van. Úgy véli, a december 18-i Európai Tanács-ülésen ez lesz a legfontosabb napirendi pont.
Az ülés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ez lesz az első alkalom, amikor Csehországot Andrej Babis képviseli majd, ezzel pedig egyértelműen erősödik a patrióták hangja a tanácsban.
„Ami most látszik, hogy Magyarország és Szlovákia elutasítja az orosz vagyon kvázi lefoglalását, de ebben a pillanatban Belgium itt a legfontosabb szereplő, mert ennek a vagyonnak a nagy része az Euroclear rendszerben, belga joghatóság alatt van” – fogalmazott Siklósi, aki egyúttal hozzátette, hogy egyelőre Belgium ellentart ennek a nyomásnak.
Ennek több oka is van, az egyik természetesen az Oroszország esetleges jogi lépéseitől való félelem, a másik ok azonban a szakértő szerint, hogy Belgium nem tartja meggyőzőnek az Európai Bizottság által felkínált garanciákat.
„Bár náluk van a legnagyobb összeg, de másoknál is vannak kisebb összegek. A belgák azt szeretnék, hogy azokat az összegeket is vegyék ebbe bele, hogy ne csak ők legyenek veszélyeztetettek. De ez most már azért ezen is túlmutat, mert a belga miniszterelnöknek voltak olyan nyilatkozatai is, amelyekben azt mondta, hogyha ezt lefoglalják, azzal egyenesen szembemennek az amerikai békeelképzelésekkel”
– emelte ki a szakértő.
Brüsszelben az amerikai tervek ellen dolgoznak
Siklósi szerint „Európában tulajdonképpen a legfontosabb cél lenne megtorpedózni az amerikai békekezdeményezést”, hiszen annak része az Európában lefoglalt orosz vagyonnak a felhasználása is.
Tehát itt arról is szó van, hogy bizonyos európai vezetők próbálják akadályozni ezen keresztül is az amerikai békeelképzeléseknek az érvényesülését – hangsúlyozta.
Siklósi Péter szerint nagy harc lesz Brüsszelben, ugyanis az Európai Bizottság egy jogi trükkel, egy kvázi „gazdasági vészhelyzetre hivatkozva” próbálja majd megkerülni azokat, akik ellenzik ezt a fajta megoldást. – Tehát Magyarországot, Belgiumot, Szlovákiát, adott esetben Csehországot, esetleg még másokat. Ez egyértelműen egy jogi trükk, mert itt nem gazdasági vészhelyzetről van szó. De ők arra játszanak, hogy mire esetleg egy bíróság kimondja, hogy ez egy jogi nonszensz volt, addigra már kész helyzet elé állították Európát. Ez a harc folyik most – fogalmazott.
Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sajtóértekezletet tart az uniós testület heti ülését követõen Brüsszelben 2025. október 16-án. – Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
