A Tisza Párt láncfűrésszel esne neki a nyugellátásoknak.

Megszavazta a parlament a 14. havi nyugdíj folyósítását 2026-tól. Az intézkedéssel több lépésben építik be az időskorúak ellátásába a kifizetést. Az újabb plusz juttatást hasonló ütemezéssel vezetik be, mint korábban a 13. havi nyugdíjat. Így 2026-ban a februári nyugdíjjal együtt érkezik a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj egyheti összege. Ez az első részlet átlagosan körülbelül 65 ezer forint pluszt jelent a nyugdíjasoknak.

A tervezett ütem szerint a 14. havi nyugdíj teljes összegét 2029-ben kaphatják kézhez az érintettek.

Orbán Viktor miniszterelnök egy október végi Facebook-videójában jelentette be, hogy lesz 14. havi nyugdíj. A kormányfő akkor azt mondta: a kabinet már dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén.

Nem egészen másfél hónappal a bejelentés után az Országgyűlés el is fogadta a javaslatot, így az időskorúak jövő év februárjában már meg is kapják a juttatás első heti részét.

Ám Lengyel László már most arról beszélt a Klikk TV műsorában, hogy a 14. havi nyugdíj tiszta őrület, amit szerinte öt percen belül el fognak venni. Ezzel a Tisza Párt gazdasági programjának egyik szerzője gyakorlatilag megerősítette, hogy Magyar Péter pártja kormányra kerülve megszüntetné a Fidesz által bevezetett juttatást.

Nem meglepő Lengyel kijelentése, ugyanis korábban már a 13. havi nyugdíjat is kritizálták a Tisza körüli szakértők. Arról nem is beszélve, hogy a napvilágot látott terveik szerint láncfűrésszel esnének neki a jelenleg működő nyugdíjrendszernek. A titkosnak szánt baloldali megszorítócsomagban arról értekeznek, hogy a választások után, már 2026 szeptemberétől drasztikusan átalakítanák a nyugdíjrendszert.

A tervezet lényege, hogy az állami garancia helyett a piaci alapra helyeznék a hangsúlyt, a pályakezdőket pedig kötelezően magánnyugdíjpénztárakba kényszerítenék, ahol a fizetésük 10-15 százalékát kellene befizetniük.

Ezzel nemcsak a biztonságot vennék el, de egy új, 2,5 százalékos sarcot, úgynevezett szolidaritási járulékot is a magyar emberek nyakába varrnának, amelynek pontos ellentételezése a dokumentumból nem is derül ki.

A Tisza-csomag szerzői egyébként úgy érvelnek, hogy hosszú távon vissza kell szorítani az állam felelősségét, és a nyugdíjrendszert piaci befektetésekre kell alapozni. A készítők – köztük Surányi György és Felcsuti Péter – azzal támasztják alá hajmeresztő tervüket, hogy a magánnyugdíjpénztárak vagyonfelhalmozása húsz-harminc éven belül elérheti a GDP negyven-ötven százalékát, ami jelentős forrást biztosítana a hazai tőkepiacnak. A kritikusok szerint azonban ez a modell nemcsak a jelenlegi, szolidaritáson alapuló állami nyugdíjrendszert számolná fel, hanem teljesen kiszolgáltatná a nyugdíj-megtakarításokat a magánbiztosítók profitéhségének.

Egyébként Magyarországon már volt kötelező magánnyugdíjrendszer 1998 és 2011 között, ami végül óriási költségvetési hiányt okozott, miközben a hozamkifizetések a gyakorlatban jóval elmaradtak a várttól. E kettőből tevődött össze a magánnyugdíjpénztárak óriási extraprofitja. Nem mellékes tényező az sem, hogy

a balliberális kormányok a hatalmas költségvetési hiány ellenére is körmük szakadtáig ragaszkodtak az embereknek előnytelen konstrukcióhoz.

Az pedig végképp a hab a tortán, hogy a Tisza Párt holdudvarában nyüzsgő szakértők a fentiek mellett további megszorításokat is szorgalmaznak. Ilyen például

• a 13. havi nyugdíj megvágása,
• a Nők40 kedvezmény eltörlése, valamint
• egy tíz-húsz százalékos nyugdíjadó bevezetése is.

  Magyar Nemzet

  Borítókép: Az Országgyûlés plenáris ülése – Fotó:MTI/Hegedüs Róbert