A Külgazdasági és Külügyminisztérium jelentése szerint egy kiterjedt nemzetközi hálózat biztosít pénzügyi és szervezeti támogatást a magyar baloldal számára. A dokumentum kiemeli a Soros György nevéhez köthető hálózatok szerepét, és hogy a Joe Biden vezette adminisztráció ideológiai alapon támogatta a magyarországi kormánykritikus szereplőket. Az amerikai források többek között az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID) közvetítésével jutottak el olyan médiumokhoz, mint a Telex, a 444, az Átlátszó és a Direkt36. A kormányzati álláspont szerint ezek a támogatások nemcsak civil és médiaprojektek működését segítették, hanem politikai és ideológiai befolyásolásra is irányulnak.
Egy friss, 65 oldalas kormányzati jelentés átfogó képet rajzol arról a nemzetközi hálózatról, amely a magyar baloldalt pénzügyileg támogatja és koordinálja. A vizsgálatot vezető kormánybiztos, László András amerikai kormányzati szereplőkkel és szakértőkkel is egyeztetett annak érdekében, hogy feltárja a külföldi befolyásolási kísérletek mechanizmusait.
A jelentés részletesen megmutatja, milyen csatornákon keresztül érkeznek ezek a források, kik állnak mögöttük, és milyen hatást fejtenek ki Magyarországon. A dokumentum egyik központi eleme a Soros Györgyhöz köthető hálózat szerepének bemutatása.
A Biden-kormány és az amerikai baloldal ideológiai alapon törekedett arra, hogy aláássa és megbuktassa a magyar kormányt. Kormányzati pozícióból és amerikai kormányzati erőforrásokkal támogatták azokat a magyarországi szereplőket, akiket erre késznek és alkalmasnak ítéltek.
A dokumentum szerint a magyarországi belügyekbe való beavatkozás nem volt egyedi eset: a befolyásolási kísérletek ugyanazt a mintát követték, amelyet világszerte számos más országban alkalmaztak.
Az amerikai kormányzati pénzek többek között az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID), az Egyesült Államok Globális Médiaügynökségétől (USAGM), a National Endowment for Democracytól (NED) és más intézményektől érkeztek, gyakran közvetítő szervezeteken keresztül, többszörös áttétellel.
Sok program esetében a forrás nem kizárólag Magyarországra irányult, hanem régiós programokba ágyazva érkezett, ezzel is elrejtve a külföldi kormányzati megbízást és a pénz felhasználásának pontos célját.
Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetén a USAID kifizetéseit felfüggesztették, és a programok felülvizsgálatát rendelték el. Ez az átalakítás hónapokig tartott, és 2025 végéig sem fejeződött be teljesen, részben a politikai csatározások és bírósági eljárások miatt.
A szervezetet az amerikai külügyminisztériumba integrálták, és az aktív programok többségét már visszavonták: Marco Rubio külügyminiszter 2025 tavaszán bejelentette, hogy a USAID programjainak 83 százalékát megszüntették, a munkatársak többségét pedig elbocsátották.
Fizetett aktivizmus a magyar baloldali médiában
A Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyek Hivatala (DRL) az amerikai külügy egyik fő szervezeti egysége, amely a demokratikus értékek és progresszív ideológiák terjesztésében játszik vezető szerepet. Joe Biden elnöksége alatt a DRL évente több száz millió dollárt osztott ki politikai aktivizmus céljára, különösen azokban az országokban, ahol konzervatív vezetés állt hatalmon, így Magyarországon is. Az amerikai pénzek közvetlen célpontjai a Telex Akadémia és más baloldali médiaprojektek voltak, amelyek a médiatudatosság fejlesztésére kaptak támogatást, miközben az Idea Alapítvány már korábban is végezte ezt a tevékenységet.
A jelentés szerint a Telex Akadémia elnevezésű projektnek például 740 ezer dollárt, több mint 246 millió forintot ítél oda 2022-ben a DLR, majd további 690 ezer dolláros támogatást, amit később Donald Trump rendelete miatt vontak vissza.
A projekt költségvetésének jelentős része a Telex szerkesztőinek és újságíróinak a bérére ment.
A USAID 35 millió dolláros Közép-Európa Programja (CEP) Lengyelországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Bulgáriát, Romániát, Csehországot és Horvátországot célozta, de különösen Magyarországra koncentráltak.

A program célja többek között a független média erősítése, jogállamisági és korrupcióellenes projektek támogatása, valamint a lakosság politikai aktivitásának növelése volt. A lebonyolítást olyan közvetítő szervezeteket szerződtettek, mint a German Marshall Fund of the United States (GMF), a Zinc Network, az International Research and Exchange Board (IREX), a Dexis Consulting Group vagy a National Democratic Institute (NDI).
Magyarországon a GMF partnerei között az Emberség Erejével Alapítvány és a Magyar Helsinki Bizottság, a Zinc Network keretében pedig a Center for Sustainable Media, az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely szerepelt.
A dokumentum szerint a Dexis a TASZ helyi irodáit támogatta jogállamisági programok keretében, míg az NDI a DemNet Alapítvány és a lengyel Institute of Public Affairs partnereivel szervezett konferenciákat és képzéseket.
Kiemelik, hogy amerikai beavatkozás különösen a magyar balliberális médiát célozta. A Telex, a 444, az Átlátszó és a Direkt36 programjai jelentős összegeket kaptak, amelyek gyakran közvetett forrásokon keresztül, nyilvánosságra nem hozott módon érkeztek.
Példaként említik az Átlátszó 2023–2024-es forrásait, amelyek 10–15 százaléka USAID-pénz volt. A pályázatok elbírálása a budapesti amerikai nagykövetség jóváhagyásával történt, így a döntéshozatal diplomáciai szintű politikai kontroll mellett valósult meg.
Mint írták, a Zinc Network és az Internews szintén aktív szerepet játszott a régiós médiaprogramokban. A Zinc például befolyásolta a Direkt36 és a 444.hu működését, az Internews pedig a magyar médiában EPIC és SERAPH programokon keresztül fejlesztett tartalmakat, ösztönözve a határokon átnyúló együttműködéseket. E szervezetek működése egyértelműen azt mutatja, hogy a külföldi támogatás nem csupán civil szervezeteket, hanem politikai narratívák formálását is szolgálta.
Ideológiai nyomás Magyarországon
A külföldi beavatkozások mögött az állításokkal ellentétben nem csak humanitárius vagy oktatási célok álltak.
A magyar kormány konzervatív családpolitikája, migrációs álláspontja, a zsidó-keresztény értékek védelme és békepárti külpolitikája olyan célpontot jelentett, amelyet a Biden-adminisztráció és az amerikai baloldali aktivisták „woke” ideológiai keretében ellenségesnek tekintettek.
Az USAID és a DRL programjai egyértelműen politikai befolyásolásra irányultak, különösen a Trump-közeli magyar vezetés és a konzervatív kormányzati politikák ellenében.
A magyar állami szervezetek, így a Szuverenitásvédelmi Hivatal és az Állami Számvevőszék ennek megfelelően rendszeresen vizsgálják a külföldi beavatkozások mértékét. 2022–2024 között közel 3,5 milliárd forintnyi amerikai támogatás érkezett csak USAID-forrásból, az Európai Bizottságtól további 19,5 milliárd forint. A Soros-hálózathoz kötődő magyar szervezetek pedig további tízmilliárd forintnyi támogatást kaptak.
A jelentésben hangsúlyozzák anyagi források a politikai és ideológiai nyomásgyakorlás eszközei voltak. A magyar államnak és konzervatív intézményeknek kulcsszerepük van abban, hogy a szuverenitásvédelmi és jogi eszközök segítségével ellenőrizzék a külföldi pénzek felhasználását, megvédjék a politikai függetlenséget, és biztosítsák, hogy a magyar társadalom saját értékei és döntési folyamatai érvényesüljenek a médiában és civil szférában.
A befolyásolási kísérletek napjainkban is jelen vannak a magyar politikában. A kormányzati jelentések és nyilatkozatok szerint Brüsszel és Ukrajna politikai és gazdasági eszközöket is bevet annak érdekében, hogy az áprilisi választási folyamatokra hatással legyenek, különösen a Tisza Párt sikerének elősegítésére.
A magyar kormány szerint az ukrán–brüsszeli nyomás részeként a Barátság kőolajvezetéken olajblokádot alkalmaztak, ami az energiaellátásunkat veszélyeztette, és amit a belpolitikai küzdelem részének tekintenek.
Emellett olyan vádak is felmerültek, amelyek szerint Ukrajna titkosszolgálati szereplői, pénzügyi eszközök és az úgynevezett „aranykonvoj” is összefüggésbe hozhatók a Tisza Párt kampánytámogatásával, ami tovább fokozza a külföldi beavatkozásokkal kapcsolatos aggodalmakat.
Címlapkép: depositphotos.com