Újabb, súlyos vitákat kiváltó kijelentésekkel borzolta a kedélyeket Robert Kalinák, aki a Benes-dekrétumok következményeit érintő vagyonjogi kérdésekben lényegében tagadta az elkobzások tényét, miközben a Szlovák Földalap igényérvényesítését hangsúlyozta. Nyakasan hazugságnak nevezte, hogy a bármiféle benesi konfiskációkról lenne szó, hiszen csak a földalap jelentkezik azért a vagyonért, ami 1945 óta már megillette volna. A miniszterelnök-helyettes szerint a vita valójában Szlovákia szuverenitásáról szól.

Megdöbbentő kijelentéseket tett a szlovák közszolgálati rádióban Robert Kalinák, aki a magyarokat érintő vagyonjogi kérdésekről beszélve lényegében új megvilágításba helyezte a Benes-dekrétumok utóéletét. A kormányfőhelyettes szavai nemcsak azért váltottak ki heves reakciókat, mert nyíltan vitatta a korábbi értelmezéseket, hanem azért is, mert kijelentései alapján továbbra is fennállhat annak a gyakorlata, amely a kollektív bűnösség elvére hivatkozva érinti a magyar közösséget – számolt be cikkében a  Ma7.

Kalinák olyasmit mondott ki, amivel páros lábbal szállt bele a magyarokba:

Határozottan hazugságnak minősítette azt az állítást, hogy Benes-féle vagyonelkobzásokról lenne szó. Érvelése szerint csupán arról van szó, hogy a Szlovák Földalap igényt tart arra a vagyonra, amely szerinte már 1945 óta megilleti.

Hozzátette azt is, hogy ezt a vagyont jelenleg mások használják, ráadásul a jogszabályokkal ellentétes módon.

Kalinák így nyilatkozott:

„Magyarázzák meg nekem, hogyan tudják a Benes-dekrétumok valakinek valamijét konfiskálni. Semmiféleképpen. Csak a földalap jelentkezik azért a vagyonért, ami már megillette volna 1945 óta, de azt valaki nem a törvénynek megfelelően használja.”

A nyilatkozat súlyát az adja, hogy kormányzati oldalról eddig senki nem beszélt ilyen nyíltan arról a több évtizedes törekvésről, amelynek célja, hogy a Benes-dekrétumok szellemiségét követő, a magyarokat és németeket kollektív bűnösséggel sújtó szlovák nemzeti tanácsi döntéseknek még nyolcvan év elteltével is érvényt szerezzenek.

Ehhez kapcsolódóan a kormányfőhelyettes ironikusan megjegyezte: az érintett ingatlanokat azóta illetéktelenek használják.

A kialakult helyzet tehát az, hogy a német és magyar kisebbség kollektív felelősségre vonása ma is elegendő jogi alapként szolgálhat olyan intézkedésekhez, amelyek vagyonelkobzást jelentenek, noha elvileg már nem tekinthetők érvényes jogforrásnak.

A kormányfőhelyettes álláspontja alapján azok a magyarok – és utódaik –, akiknek birtokait 1945 után nem vették el, akár úgy is elveszíthetik tulajdonukat, hogy arról előzetesen nem is szereznek tudomást, ráadásul kártalanítás nélkül.

Kaliňák a parlamentben arról is beszélt, hogy a szlovák állam szempontjából ez a kérdés már túlmutat a tulajdonvitákon.

Szerinte a Beneš-dekrétumok témájának bolygatása közvetlenül kapcsolódik Szlovákia határaihoz és szuverenitásához, ezért tartja különösen veszélyesnek a kérdés újranyitását.

Úgy vélte, az egész állam arra épül, hogy megvédje az ország szuverenitását és határait, ezért minden ilyen vita túlmutat egy-egy konkrét telek vagy földdarab ügyén.

Kérdésként merül fel,

mi vár azokra, akik valaha a kitelepítési jegyzékeken szerepeltek, mégis valamilyen okból a szülőföldjükön maradtak. Elképzelhető, hogy most, ha még élnek, mégis kitelepítik őket, vagy utólag kérik számon rajtuk az ott töltött éveket?

– teszi fel a kérdést a Ma7 cikke.

Ugyancsak bizonytalan a helyzete azoknak, akik megélhetésük és munkájuk megőrzése érdekében kénytelenek voltak lemondani magyar nemzetiségükről, és a korabeli szabályozás szerint reszlovakizáltak. Ha még élnek, felmerül, hogy most felelősségre vonják őket azért, hogy – kényszer hatására – élhettek alapvető jogaikkal.

35 éve lopja a magyar vagyont a Szlovák Földalap – már uniós bizonyíték is van rá 

A Szlovák Földalap pozsonyi székháza előtt tartott sajtótájékoztatót kedden a Magyar Szövetség. Őry Péter alelnök és Bugár Viktor ingatlanjogász azt állította: a földalap 1991 óta folyamatosan, évről évre jegyez be elkobzásokat a Beneš-dekrétumokra hivatkozva, miközben immár olyan bizonyíték is előkerült, amely szerint uniós forrásból megvalósult beruházás elkobzott területet érintett.

A párt Richard Šmída vezérigazgatót felszólította az utólagos vagyonelkobzások leállítására. A Magyar Szövetség összesítése szerint 1991 óta 5388 tulajdoni lapon szerepel ilyen bejegyzés, vagyis állításuk szerint nem elszigetelt ügyekről, hanem rendszerszintű gyakorlatról van szó. Az általuk közzétett év szerinti bontás alapján szinte minden vizsgált évben történtek ilyen tulajdonszerzések.

Őry Péter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: szerinte a szlovák politikai térben félrevezető az a beállítás, hogy itt pusztán „magyarkártyáról” lenne szó. Úgy fogalmazott, a háttérben egy rendszerszintű földelkobzási gyakorlat zajlik, amely nemcsak magyarokat, hanem másokat is érinthet, ezért ezt tulajdonjogi és jogállami kérdésként kell kezelni. Azt is kiemelte:

„egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy a kollektív bűnösség elvére hivatkozva ma is történjenek tulajdonbejegyzések.”

Az alelnök külön példaként említette, hogy tudomásuk szerint még

„2004. május 1-jén, Szlovákia európai uniós csatlakozásának napján is történtek ilyen bejegyzések.”

Ez azért különösen súlyos állítás, mert Szlovákia már akkor is azt hangoztatta nemzetközi és uniós fórumokon, hogy a Beneš-dekrétumok a múlt részét képezik, történelmi jogszabályok, és nem keletkeztetnek új jogviszonyokat. Őry Péter szerint ehhez képest ugyanazon a napon a kataszteri nyilvántartásban mégis konfiskációs bejegyzés történt.

Bugár Viktor arról beszélt, hogy az elkobzások kérdésével korábban már az Európai Parlament és az Európai Bizottság is foglalkozott. Elmondása szerint uniós oldalról az volt a kérés, hogy kerüljön elő bizonyíték arra is: használtak-e fel európai uniós pénzt elkobzott területeken. Mint mondta,

„az elmúlt két hétben ilyen bizonyítékot találtak, azt feldolgozták, majd Fiala-Butora János jogásszal együtt be is nyújtották az Európai Bizottságnak, ahol az ügy már konkrét munkatárshoz került.”

A sajtótájékoztatón ismertetett példa szerint egy, a Szenci járásban fekvő kerékpárút-beruházásról van szó, amely Dénesdtorcsmisérd község (Dunajská Lužná) és Erzsébetmajor (Miloslavov) településeket köti össze, és amelynél Bugár Viktor szerint 900 ezer eurónyi uniós forrást használtak fel. Állítása szerint ez az első olyan ügy, amely az elkobzások és az uniós pénzfelhasználás összefüggését bizonyíthatja.

Civilek.info, Magyar Nemzet, Felvidék.ma

Címlapkép: Robert Kalinák és Robert Fico – Fotó: SMER