Méltatlansági indítványt senki nem terjesztett elő – közölte a testület.

Az Alkotmánybíróság teljes üléseiről nem nyilvános emlékeztető készül. Az április 21-ei emlékeztető szerint az egyik alkotmánybíró politikai tartalmú nyilatkozatot tett, amelynek végén felkérte az Alkotmánybíróság elnökét lemondása megfontolására. Az elnök több más alkotmánybíró hozzászólása után – a sajtóban megjelentekkel ellentétben – részletesen válaszolt az elhangzottakra, hangsúlyozva, hogy döntéseiben mindenkor és a jelen esetben is a testület érdekeinek megfelelően jár el – írja az Alkotmánybíróság az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

„Az Alkotmánybíróság teljes ülése nem folytatott vitát a felvetésről, figyelemmel arra, hogy nincs hatásköre sem az elnök kinevezésére, sem pedig az elnöki tisztség megszűnésével összefüggésben. Méltatlansági indítványt pedig, amelynek megvitatására és az arról való döntéshozatalra a teljes ülésnek joga van, senki nem terjesztett elő”

– közölte a testület.

Hangsúlyozták, hogy az Alkotmánybíróság továbbra is irányadónak tartja korábbi nyilatkozatát, amely szerint feladatait a hatályos alaptörvény és a rá vonatkozó jogszabályok által meghatározott alkotmányos keretek között látja el.

„Fontos megjegyezni továbbá, hogy az elnök – és egyes nyilatkozatok szerint az Alkotmánybíróság tagjai – lemondására felszólító nyilatkozatok tartalmukban kizárólag politikai és nem szakmai természetűeknek tekinthetőek, amelyek a hatalommegosztás rendszerére is figyelemmel nem vehetők figyelembe” – fogalmaztak.

A Magyar Hang több egymástól független forrásból származó információkra hivatkozva csütörtökön azt írta, hogy a testület ülésén Szabó Marcel alkotmánybíró felállt és felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben lemondásra szólította fel Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét. A lap közölte: az érvelés lényege az volt, hogy Polt Péter múltja miatt az Alkotmánybíróság megítélése, társadalmi presztízse olyan alacsonnyá vált, hogy csakis az elnök távozása mentheti meg az intézményt.

Minden mandátum betöltött

Az Alkotmánybíróság elnökét a testület tagjai közül az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel. Az elnök mandátuma az alkotmánybírói megbízatásának lejártáig tart. Polt Péter 2025 júniusában került a testület élére, megbízatása 2037. június 9-ig szól Jelenleg mind a 15 alkotmánybírói hely betöltött, a következő mandátum Czine Ágnes esetében jár le, november 15-én – írja az Index.

Az alkotmánybírói megbízatás több okból is megszűnhet: például összeférhetetlenség miatt, felmentéssel, ha valaki önhibáján kívül nem tudja ellátni feladatait, illetve kizárással, ha felróható okból nem teljesíti kötelezettségeit vagy méltatlanná válik tisztségére. Kizárásra kerülhet az is, aki szándékosan elmulasztja a vagyonnyilatkozat-tételt, vagy abban lényeges adatot hamisan tüntet fel.

Mi az a megfosztási eljárás?

A megfosztási eljárás során az Alkotmánybíróság fontos szerepet kap a köztársasági elnökkel szembeni eljárásban. Az Alaptörvény szerint a képviselők egyötöde kezdeményezheti az államfő tisztségtől való megfosztását, ha az szándékosan törvényt sértett vagy bűncselekményt követett el. Az Országgyűlés titkos szavazással dönt az eljárás megindításáról, amelyhez kétharmados többség szükséges.

Magát az eljárást az Alkotmánybíróság folytatja le, amely ilyenkor kvázi bíróságként működik, és akár az államfőt is meghallgathatja. A döntést az alkotmánybírák kétharmados többséggel hozzák meg. Ha úgy ítélik meg, hogy nem történt olyan súlyú jogsértés, amely indokolná a szankciót, akkor Sulyok Tamás hivatalban marad, függetlenül attól, hogy a parlament korábban hogyan szavazott.

MTI, Mandiner, Index

Címlapkép: Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke – Fotó: MTI/Máthé Zoltán