Aggasztó a migrációs helyzet. Az Európai Unióban még soha nem volt ilyen magas a bevándorló lakosság aránya, aminek okán a legtöbb ország a kitoloncolások irányába lépne.
Soha nem volt olyan magas a bevándorlók száma az Európai Unióban, mint amennyit 2025-ben mértek. Közben a migrációs paktum hatálybalépésének közeledtével az Európai Unió felgyorsítaná a deportálásokat, aminek érdekében még a tálibokkal is tárgyalóasztalhoz ülhetnek Brüsszelben a következő hetekben.
Rekordot döntött ugyanis a bevándorlók társadalmon belüli aránya az Európai Unióban.
2025-ben 64,2 millió külföldi születésű lakos (beleértve a más tagországok polgárait is) élt a tagállamokban, ami 2,1 millióval több, mint 2024-ben, a 2010-es 40 millióhoz képest pedig 60,5 százalékos növekedést jelent. A külföldi születésűek aránya Luxemburgban a legmagasabb, ahol a lakosság 52 százalékát alkotják, ezt követi Málta 32 százalékkal, majd Ciprus 28 százalékkal, majd Írország és Ausztria 23 százalékkal. A hatodik helyen Németország áll 21 százalékkal, majd Svédország és Belgium következik 20-20 százalékkal. Magyarországon a külföldi születésűek aránya tíz százalék alatt van, míg Szlovákiában, Bulgáriában és Lengyelországban a lakosságnak kevesebb mint öt százalékát teszik ki.
Mindeközben 2025-ben 26,6 százalékkal, 669 365-re csökkent a benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma. Magas maradt viszont a szám Spanyolországban (kb. 141 ezer), Olaszországban (126 600), Franciaországban (116 400) és Németországban (113 200). Nagy számban nyújtottak be kérelmet venezuelaiak (13 százalék), afgánok (10 százalék) és szírek (hat százalék).
Közben az uniós migrációs politika fókusza egyre inkább a kitoloncolások felgyorsítására helyeződik át.
Tagállami szinten Németország a deportálások zászlóshajója, azonban a 2026. júniusig soros elnökséget betöltő Ciprus is a kiutasítások végrehajtását sürgeti. A szigetországból 2025-ben 12 029 bevándorlót utasítottak ki: 70 százalékuk önként tért vissza hazájába, 419 személyt pedig más uniós országba helyeztek át.
Ciprus migrációs és menekültügyi miniszterhelyettese közölte, hogy a deportálások folytatódnak: 2026 első három hónapjában több mint kétezer kiutasított hagyta el az országot; nagy számban voltak közöttük szírek, indiaiak, nigériaiak, pakisztániak, nepáliak és bangladesiek.
Lakosságarányosan az elmúlt években a földközi-tengeri ország fogadta az egyik legnagyobb számú menedékjog iránti kérelmet; 2024-ben 138 lakosra jutott egy kérelem.
Nicosia azonban bekeményített, és kiemelt feladatként kezeli az illegális migráció csökkentését. Egy nemrégiben történt jogszabály-módosítás például lehetővé teszi a védelmi státusz visszavonását azoktól a külföldi állampolgároktól, akiket a közrendre vagy a közbiztonságra veszélyesnek ítélnek.
Brüsszelben már a tálibokkal is tárgyalóasztalhoz ülnének az uniós tisztségviselők a deportálások fokozása érdekében. A tervek szerint még a nyár előtt megejtenék a találkozót, ám a 2021-ben hivatalba lépett afgán kormány egyelőre nem kapott hivatalos meghívást.
Az előkészületek azonban nagy erőkkel zajlanak: két uniós képviselő korábban Afganisztánba látogatott, hogy információkat gyűjtsenek a kabuli nemzetközi repülőtér kapacitásairól, és hogy a tálibokkal egyeztessenek a visszaküldöttek sorsáról.
Noha 2024-ben Berlin, majd 2025-ben Bécs is újraindította az afgánok deportálását, a tömeges visszaküldést megnehezíti az együttműködési csatornák hiánya. Mindkét ország Katar segítségével szállította vissza Afganisztánba a migránsokat.
Fotó: depositphotos.com