Fránya egy szerkezet a tükör. Bele kell nézni, és ha ezt megtesszük, magunkkal nézünk szembe. Esetleg olyat látunk, amit nem szeretnénk. A globalisták, a hont árulók, a bolsevik eszméket hirdetők gyűlölik is ezerrel…

Szegeden betiltották a tükröt. Botka László és globalistái semmi áron nem akarnak belenézni és atyaian óvó kezükkel azt is megakadályozzák, hogy a róluk, no meg a 2006-os gyurcsányi terrorról képet mutató kiállítás tükrébe véletlenül is belenézzenek mondjuk azok a fiatalok, akik eddig még csak nem is hallottak az akkori véres napokról. Nem tudnak a békésen megemlékező tömegnek nekivezényelt, veszett kutyafalkaként a polgárokra rontó rendőrökről, az azonosító jelzés nélküli, nőket, férfiakat, időseket és fiatalokat véresre verő „rendfenntartók” eszement tombolásáról, a kilőtt szemekről, a budapesti embervadászatokról, a kínzásokról és megalázásokról, az egyenruhások hazugságai alapján futószalagon hozott koncepciós ítéletekről.

Botka elvtárs, az a tükör, a „Vérbe fojtott szabadság” kiállítás ezt a képet mutatja újra és újra. Kínos? Szégyenletes? Undorító amit tettek? Ja kérem, tetszettek volna terror helyett sikeresen kormányozni és nem hazudni reggel, éjjel meg este, és persze a nap többi szakában is. Botka elvtárs, Ön is ott láthatja magát abban a tükörben, ha nem is gumibottal vagy viperával a kezében, de a terrorvezér, Gyurcsány lelkiismeretlen támogatói között. Tudja jól, amit Babits Mihály öntött verssorokba: Vétkesek közt cinkos, aki néma. Ön is hallgatott, egyetlen grimasszal sem árulta el, hogy elítélné a vérfürdő elkövetőit és vezénylőjét. Ez a vér az Ön kezét is beszennyezte.

Értem én, miért nem akarta beengedni hűbéres városába azt a kiállítást, amely az Ön szemére is lobbantja a meg nem bocsájtható, el nem feledhető bűnöket. Ki szeretné viszontlátni saját (és sajátjai) szégyenletes tetteit?

Önök nagyon demokraták, folyamatosan zokognak az „orbáni diktatúra” miatt, de ha létezne ilyen, akkor Ön már régen nem lenne polgármester és nem tehetné meg, hogy egy kiállítást kitiltson a városából. Önök élharcosai a lelkiismereti és szólásszabadságnak, csak éppen nem látszott és ma sem látszik a lelkiismeretük felhorgadása a 2006. október 23.-i terrorakcióval kapcsolatban. Igaz, erőt meríthettek abból, ahogy az Európai Unió „demokratái” reagáltak – pontosabban nem reagáltak – a véres eseményekre, azaz lapultak, mint…a fűben.

Most is megvan a nagyszerű háttér, úgy hívják, LIBE bizottság. Az a globalista banda, amelyik tökéletesen ismerheti Bacsó Péter „A tanú” című filmjét, és a jelenetet: Virág elvtárs, ez nem a vallomás, ez az ítélet”. Ide pofátlankodtak „jogállamiságot” vizsgálni, táskájukban az előre megírt verdikttel, de legalább azokat, akiket erről kérdeztek, nagyon jól megválogatták. Hiszen objektív véleményt, ugye, csak a kormányellenes szervezetek képesek formálni…

Apropó, forma. Még arra sem ügyeltek, hogy megőrizzék az elfogulatlanság látszatát. Nem csupán azzal, hogy a „vizsgálódók” táborába beválogatták az Orbán-gyűlölő Donáth Annát (nem is értem,miért engedtük be őket ide, amikor előre lehetett tudni, mi a céljuk), hanem azzal is, hogy elutasították a Civil Összefogás Fórum meghívását: nézzék meg ők is a gyurcsányi terror mementóit. Vagy, hogy pontosak legyünk, el se utasították, egyszerűen nem válaszoltak a meghívásra. Mert ők annyira objektívek, hogy nem hagyják befolyásolni magukat olyan apróságokkal, mint a valóság.

Botka elvtárs úgy gondolta, hogy ezt jelzésnek tekintheti, mögötte az európai mainstream, előtte meg ez a bunkó, földhöz ragadt társaság, amelyiknek van képe 15 év múltán is emlegetni azt a „békés rendőri tömegoszlatást”.

Oszoljanak emberek, nincs itt semmi látnivaló! És lehet, hogy nem is lesz, mert Botka elvtársék esetleg az október 23.-megemlékezéseket is kitiltják…

Hol a diktatúra mostanában? Barátságos Szeged városában.

(Címképen: Botka László. Fotó: Origo)