„Nekem abszolút kivágta a biztosítékot, ingyen energiát akarunk adni valakinek. Onnantól kezdve nem lesz ösztönzés arra, hogy valaki energiatakarékos legyen” – fogalmazott az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. A szakértő szerint viszont ez egy szakpolitikai tévedés, ami markánsan megjelenik az Európai Bizottság szakpolitikájában és a 2002 és 2010 közötti baloldali kormány energiapolitikájában is, és most megjelenik Márki-Zay Péter energiapolitikájában is.
Meglepő nyilatkozatott tett Márki-Zay Péter a rezsicsökkentéssel kapcsolatban a Greenpeace Magyarország Facebook-oldalán található egyik videóban. A felvételen az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje elmondta, szerinte
az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni”.
Márki-Zay: Az árakon keresztül kellene ösztönöznünk az energiatakarékosságra
Az ellenzék közös miniszterelnökje ugyanakkor arra is kitért, szerinte „ahhoz, hogy fönntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, ahhoz igenis érezni kell az energiaár növekedést”. Mint fogalmazott, szerinte
olyan nincs, hogy nem a fogyasztó fizet, meg, hogy nem az ember fizeti meg. Ez egy populizmus”.
Mint érvelt, szerinte ha „igenis az árakon keresztül (kellene – a szerk.) ösztönözzük az energiatakarékosságra. Az energiavédelmi, hatékonysági beruházások soha nem térülnek meg, ha mesterségesen alacsonyan tartjuk az árakat.”
Hozzátette: „vagy ami
nekem abszolút kivágta a biztosítékot, ingyen energiát akarunk adni valakinek. Onnantól kezdve nem lesz ösztönzés arra, hogy valaki energiatakarékos legyen.”
A fogyasztók nem képesek rugalmasan reagálni az árváltozásra
A 2008-as válság idején pedig elszabadultak az energiaárak, és a multinacionális energiavállaltok könnyedén megemelték az áraikat, majd az árkorrekciónál nem csökkentették vissza. Ennek következtében pedig 2010-re Magyarországon volt a legdrágább a háztartási energia az Európai Unióban – fogalmazott.
Mára azonban európai uniós viszonylatban a magyar lakosság fizeti a legkevesebbet az áramért, vagyis ma Magyarország nominális értelemben a legolcsóbb ország az Európai Unión belül
– tette hozzá.
Az alacsony árak annak köszönhetők, hogy hatóságilag rögzítettek, és ezért nincsenek áremelések a lakossági fogyasztók számára.
Hortay Olivér kiemelte, hogy míg a 2010-es években, amikor a rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarországon a kormány visszavezette a hatósági árazást, akkor szinte mindenki támadta ezt a programot. Most pedig a tagállamok jelentős része azon dolgozik, hogy hasonló típusú hatósági védőhálót építsen fel a lakossági fogyasztóknak.
A hódmezővásárhelyi polgármester szerint a fenntarthatóság azt is jelenti, hogy mindenki megérzi az áremelkedéseket, mert „végül mindent a fogyasztó fizet”.
A szakértő szerint azonban
ez egy szakpolitikai tévedés, ami markánsan megjelenik az Európai Bizottság szakpolitikájában és a 2002 és 2010 közötti baloldali kormány energiapolitikájában is, és most megjelenik Márki-Zay Péter energiapolitikájában is.
„Azt gondolják, hogy az árjelzésekkel kellő mértékben ösztönözni lehet a háztartásokat arra, hogy a fogyasztásukat csökkentsék, és ez például károsanyag-kibocsátás csökkentéshez vezessen” – mondta Hortay Olivér, majd hozzátette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztók nem képesek rugalmasan reagálni az árváltozásra.
Majd a szakértő egy példával magyarázta állítását: hiába csökkentek le az árak Magyarországon 2010 után, a fogyasztók nem kezdtek el sokkal többet fűteni, vagy sokkal több villamos energiát felhasználni. És ez fordítva is így van, hiszen a mostani uniós ársokk, illetve a 2008 utáni ársokk nem okozott jelentős fogyasztáscsökkenést.
Ezek az ársokkok azt eredményezi, hogy a háztartások terhei drasztikusan megnőnek, és a háztartások sokkal többet kell hogy költsenek a rezsire
– fogalmazott a szakértő.
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
