Hétfőtől literenként 480 forintnál nem kérhetnek többet a kutakon.

Három hónapon keresztül nem kell majd találgatni, hová drágulhatnak még az üzemanyagok, ugyanis november 15-étől, hétfőtől a benzin és a gázolaj literenkénti ára is legfeljebb 480 forint lehet. Ezt egy kormánydöntés teszi lehetővé, amelynek nyomán nemcsak közvetlenül jár jól a lakosság, hanem várhatóan az infláció száguldása is valamelyest alábbhagy.

Mivel benzin és a gázolaj ára a gazdaság működésére és általánosságban az árakra is kihat, ezért a kormány úgy döntött, hogy november 15-étől, hétfőtől e termékek literenkénti árát 480 forintos felső határral rögzíti három hónapra

– jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy a gázolaj és a 95-ös oktánszámú benzin árszabása 480 forintnál lehet alacsonyabb, de magasabb nem. Amelyik töltőállomás nem tartja be az előírást, bezárásra számíthat. A három hónap leteltével felülvizsgálja a kormány a helyzetet, és annak tükrében dönt az intézkedés kivezetéséről vagy meghosszabbításáról. Gulyás Gergely jelezte, hogy az árcsökkentés nem az üzemanyagok adótartalmát, hanem a kiskereskedelmi árrést érintik, a kereskedőket pedig nem kompenzálják. Megjegyezzük: a jövedéki adóhoz az Európai Unió előírásai alapján nem is nyúlhat hozzá a kormány. A minimális szint 36 eurócent, ami 131 forintot jelent, míg a magyar üzemanyagok ilyen adótartalma 120 forint.

A miniszter szerint a kormány abban bízik, hogy a lépés a gazdaságnak is segítséget jelent, és részben az infláció mérsékléséhez is hozzájárul.

A kijelentés alapját az adja, hogy az üzemanyagok ára nemcsak a lakosságot érinti a kiskereskedelmi szegmensben, hanem a vállalatok, így teljes szektorok költségeire is kihat. A magas üzemanyagárak hatása rendszerint át is gyűrűzik a termékek és szolgáltatások végfogyasztói árába, vagyis végső soron a lakosság fizeti meg itt is az áremelkedést, és növekszik az infláció.

A literenkénti ötszáz forintos lélektani határt október 25-én lépte át a benzin átlagára, de a dízelesek akkorra már hozzászokhattak a jelenséghez, ugyanis a gázolajért már október 11. óta kell ilyen magas árat fizetni. Ennek fő oka az, hogy az olaj világpiaci ára hétéves csúcsára került, a térségünkben irányadó Brent hordónkénti ára hetven százalékkal emelkedett az év eleje óta, ötvenről 85 dollárra.

A miniszter elmondta, hogy a döntést az európai uniós üzemanyagárak tanulmányozása előzte meg. Ez alapján a drágulás ugrásszerűen következett be egy év alatt (az év eleji 366 forintos átlagos szintről), de Magyarországon a hatodik, hetedik legalacsonyabb még a jelenlegi benzinár is.

Mostanra, az 506 forintos szintet elérve 38,3 százalékos emelkedést produkált a benzin átlagára, a gázolaj drágulásának mértéke csak alig maradt el ettől. Az év eleji 391 forintról 512-re emelkedett az ára, ami 31 százalékos drágulást jelent.

Ennél néhány országban egyértelműen alacsonyabb az üzemanyagok árszínvonala a miniszter elmondása szerint (Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban), míg Máltán és Cipruson nagyjából hasonló a benzin és a gázolaj ára, mint Magyarországon. Vizsgálta a kormány, hogy az európai uniós tagállamok eddig milyen eszközöket alkalmaztak, illetve egyáltalán alkalmaztak-e eszközöket az üzemanyagok árának féken tartására. Horvátország úgy avatkozott be, hogy 550 forintnak megfelelő felső árat rögzített egy hónapra. Ez az intézkedés pillanatában tapasztalt ár volt, a horvát kormány nem vitte lejjebb a plafont.

A magyar kormány intézkedése egyébként nem érkezett teljesen váratlanul, ha figyelembe vesszük a miniszterelnök minapi szavait. Orbán Viktor október végén beszélt arról a parlamentben, hogy az üzemanyagárak befagyasztása ugyan drasztikus lépés, de nem zárta ki annak lehetőségét.

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: MTVA/Koszticsák Szilárd