Az alapélelmiszerek mától életbe lépő és az üzemanyagok már meglévő árplafonja esetében két dolgot kell vizsgálni – mondta a Magyar Hírlap megkeresésére Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. Az egyik tényező, hogy mekkora súlyt képvisel a fogyasztói kosárban az érintett termék vagy termékcsoport, a másik, hogy az árak növekedését mennyire fogja vissza az árstop.
Az üzemanyagok súlya mintegy hat százalék a fogyasztói árindexben, míg az érintett élelmiszercsoportoké mintegy 2,5 százalékra becsülhető, viszont a KSH a húsokat például tágabb kategóriába sorolja, így az érintett termékek pontos súlya nem ismert – magyarázta Regős Gábor. A járműüzemanyagok esetében ugyanakkor fontos a másodlagos hatás is: számtalan termék vagy szolgáltatás előállításához, illetve a fogyasztókhoz való eljuttatásához szükséges üzemanyag, így ezek árát is befolyásolja az üzemanyagárak alakulása.
A másik tényező nehezebben becsülhető, hiszen ez azt vizsgálja, hogy az árstop mennyivel csökkenti az érintett termékek árait. Ez különösen az üzemanyagoknál nehéz kérdés, hiszen itt az árak hétről hétre változhatnak. Összességében ezáltal nehéz megmondani, melyik intézkedésnek lehet nagyobb hatása: mivel az üzemanyagok közvetett és közvetlen súlya jelentősebb, ezért talán ennek, viszont mivel a piaci ár az elmúlt időszakban nem tért el annyira jelentősen az árstop által meghatározott ártól, ebből a szemszögből vizsgálva már az élelmiszerárstop hatása a nagyobb.
Az árplafonnak lehet egy olyan kedvező hatása is, hogy az érintett termékek iránt minimálisan növekszik a kereslet. Az üzemanyag fogyasztása meglehetősen rugalmatlannak tűnik Regős Gábor szerint, úgy véli, az autósforgalom a magas árak ellenére is nagy. Az élelmiszereknél sem várható kiugró fogyasztásbővülés (ezt vélhetően a boltok nem is szándékoznának kielégíteni), azonban megfigyelhető lehet majd a felhalmozás egyes termékekből – az étolaj esetében annak ára miatt ez nem valószínű –, másrészt a helyettesítési hatás megjelenése: a nem csökkentett árú, de hasonló termékekből kevesebbet fogyasztanak majd, míg a csökkentett árú termékekből többet.
Üzemanyagok esetében sem zárható ki, hogy valaki a rögzített árak miatt prémiumról a normálra vált, a prémium üzemanyagot választó fogyasztók érdemi része azonban vélhetően így is ragaszkodik majd a magasabb minőséghez.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette az árstoppal érintett hét alapvető élelmiszer tavaly októberi átlagárát. Mától május 1-jéig hét alapvető élelmiszerre árstopot vezetett be a kormány és ezek ára nem lehet magasabb, mint amennyi tavaly október 15-én volt. Amennyiben ez az ár kedvezményes, akciós volt, akkor a kedvezményes értékesítés előtti árat kell alkalmazni, ha ez valamilyen okból nem megállapítható, akkor kell alkalmazni a KSH honlapján 2021 októberére közzétett átlagos fogyasztó árakat.
A KSH októberi árlistája szerint a kristálycukor fogyasztói ára kilogrammonként 261 forint, a finomliszté 203 forint, a sertéscombé 1420 forint, a csirkemellfiléé 1600, a farháté 293 forint, a napraforgó étolajé literenként 713 forint, a 2,8 százalékos UHT tartós tejé 268 forint.
Forrás: Magyar Hírlap
Kép: Pixabay
