A Steer Education múlt hónapban végzett kutatása kimutatta, hogy túl sok lány szomorú és szorongó, és eltitkolja gondjait mások elől. 2000 óta megháromszorozódott a lányok önsértésének aránya. Más tanulmányok szerint a lányok sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak vagy szorongók, mint a fiúk.

Ez meglepő lehet. A mai lányok nemi egyenlőség korában nőnek fel, fiúknál nagyobb eséllyel járnak egyetemre. Jobb gazdasági kilátásaik vannak, mint bármelyik korábbi generációnak. A női példaképek minden eddiginél láthatóbbak a kultúrában, a sportban, a médiában, a tudományban, az üzleti életben, sőt a politikában is.

Ugyanakkor a lányok a digitális korban nőnek fel, ahol mindenütt jelen vannak a nők és a lányok képei. A legkorábbi életkortól kezdve sok ilyen kép erősen nemi alapú, ilyen típusú szerepeket és jellemzőket rendelve a lányokhoz. Ez a kisgyermekeknek szánt rózsaszín egyszarvúkkal kezdődik, és az Instagram és YouTube-influencerekkel végződik, akik milliókat kereshetnek a látszólag tökéletes, csillogó nőiesség képének eladásával.

Ez a kultúra hozzájárul a lányok mentális egészségügyi problémáinak növekedéséhez. Figyelemre méltó, hogy a Steer Education kutatás megállapította, hogy az „egészségtelen perfekcionizmus” a lányok szorongásának egyik fő mozgatórugója: sokan úgy érzik, hatalmas nyomás nehezedik rájuk, hogy tökéletes lányok vagy nők legyenek.

Egyre többen mondják azt, hogy nem akarnak lányok lenni – vagy nem érzik magukat lánynak. A nyugati társadalmakban az elmúlt évtizedben meredeken emelkedett azoknak a lányoknak a száma, akik nemi hovatartozással összefüggő betegségekkel küzdenek, és esetenként nemi klinikákon kaptak kezelést.

De a fentiek ellenére teljesen bizonytalan, hogy egy adott gyermek vagy fiatal számára az orvosi beavatkozás  –  pubertás-blokkolók és a hormonok – a legjobb a nemi hovatartozás miatti szorongás feloldására – mondja Hilary Cass a Royal College of Paediatrics and Child Health korábbi elnöke, – mivel a fiatalok csak 20-as éveik közepén érik el a tényleges nemi kiteljesedést, mikorra már többnyire visszafordíthatatlan kezelésen vannak túl.”

Forrás és kiemelt kép: The Spectator