Grezsa István: azon dolgozunk a gyötrelmes 20. század után, hogy a 21. században érdemes legyen magyarnak lenni.
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretei között e hét folyamán a két lévai járásbeli településen is épületátadásra került sor. Kétyen a helyi református egyházközség fenntartásában lévő tanintézmény költözhetett szép új épületbe, Léván Forrás Református Bölcsőde néven jött létre egy új oktatási intézmény.
A felvidéki magyar közösségek erősödését, megmaradását célzó fejlesztésekről, ezek lefolyásáról és a jövőbeli tervekről Grezsa István, az óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős kormánybiztos nyilatkozott a Felvidék.ma-nak.
„Tizenkét évvel kell számot vetnünk, amikor arról beszélünk, hogy a budapesti kormányzás döntéseikor mindig figyelembe veszi a határon túli magyarság érdekeit. Azon dolgozunk a gyötrelmes 20. század után, hogy a 21. században érdemes legyen magyarnak lenni”
– kezdte a Felvidék.ma tájékoztatását a kormánybiztos.
Mint hozzátette, a fenti szemlélet mentén alakították ki az óvodafejlesztési programot, a Felvidéken is népszerű iskolabusz-hálózatot, valamint a gazdasági fejlesztéseket. „A magyar élettér a gazdasági és kulturális jelenlét erősödését szolgálja” – fűzte hozzá.
Forrás: felvidek.ma/Pásztor Péter
A gazdasági fejlesztés előnyeit a többségi nemzet is élvezi. Mint jelezte: a magyar nemzetnek felül kell kerekednie a régi sérelmeken, békejobbot nyújtva a szomszédainknak.
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programmal kapcsolatban Grezsa István kifejtette:
az elmúlt években a program forrásigénye meghaladta a 61 milliárd forintot, 17.6 milliárd jutott a Felvidékre. Az arányaihoz képest kissé több pénzösszeg érkezett a térségünkbe.
“Felvidék az a hely, ahol az identitás keveredése a leginkább jellemző a Kárpát-medencén belül, itt nagy tartalék kapacitások vannak az önazonosság tekintetében. A felvidéki magyarok biztosan számíthatnak arra, hogy a nemzetpolitikán keresztül az anyaország lehetőséget biztosít a támogatásra, mellyel az itteni közösségeknek kell élniük” – magyarázta.
Mint megjegyezte: az intézményi keretrendszer fejlesztése a megmaradás záloga. Az elmúlt évtizedben főleg kulturális támogatás érkezett az anyaországból a külhoni magyar közösségeknek. Bő egy évtizede a magyar önépítés újabb lépcsőfokát tették meg. Az ember, mint erőforrás került a középpontba – szögezte le a kormánybiztos.
„A humánerőforrás-fejlesztés tekintetében a magyarság előre tud lépni, ezt szolgálják a nemzetegyesítési törekvéseink. A határon túli támogatás a gazdasági erőforrás növekedését eredményezi” – hangsúlyozta Grezsa István.
Forrás: felvidek.ma
Kiemelt kép: felvidek.ma/Pásztor Péter
