A CÖF-CÖKA által alapított Civil Igazságtételi Bizottság munkája alapvetően a kommunizmus idején elkövetett, máig feltáratlan és így következmények nélkül maradt bűnök bemutatását végzi. ifj. Lomnici Zoltán az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján kutatja a 2010 előtti átláthatatlan vagyonkezelés módszereit és következményeit.

Az állami vagyon kezelését 2008 előtt három egymástól független, eltérő működési szabályok szerint tevékenykedő intézmény végezte. A vagyonelemeket fajtájuk szerinti csoportosítás alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV Zrt.), a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), és a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet (NFA) kezelte.

Az állami vagyonnal való gazdálkodást az Országgyűlés új alapokra kívánta helyezni, így az állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról, valamint a Vtv., amely 2007. december 31. napjával megszüntette az addigi intézményrendszert. Helyébe a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács lépett, amelynek munkaszervezete a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és az Ellenőrző Bizottság. Az MNV Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság, melyben az egyedüli részvényes magyar állam részvényesi jogait a pénzügyminiszter gyakorolja.

A műveletek egyik jogszabályi alapját képező vagyon törvény kapcsán az ÁSZ leszögezte, hogy az MNV Zrt. rábízott vagyona kezelésében az elődszervezetektől átvett feladatok leképezésével három kiemelt vagyoncsoport (ingatlanok, Nemzeti Földalap, társasági részesedések) különül el, amelyet a Társaság működésének szabályozása és gyakorlata is követ. Az állami vagyont az MNV Zrt. vagy maga, vagy hasznosítási szerződéssel másnak átengedve kezeli. Az állami ingatlanvagyon hasznosításával kapcsolatban a Vtv. célja, hogy azt az állami vagyon egészével való gazdálkodás egységes szervezeti és működési rendszerébe illessze, s ennek eredményeként az ingatlanvagyon hasznosításával kapcsolatban is javuljon a hasznosítás átláthatósága és hatékonysága. Ezt a célt az ellenőrzött időszakban csak részben sikerült elérni szabályozási (a vonatkozó jogszabályok közötti ellentmondás) és szervezeti (hatáskör, létszám) hiányosságok miatt.
A társaság, amely az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorol az állami vagyon felett, a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint működik, mint minden cég, de a költségvetési intézményekre vonatkozó egyes szabályokat is be kell tartania.

Az átalakítás nem volt zökkenőmentes. Az Állami Számvevőszék, jogszabályi kötelezettségeit teljesítve, átfogó ellenőrzést folytatott le az MNV Zrt.-nél, vizsgálva annak 2008-as működését. A vizsgálat részét képezte a megalakítás ellenőrzése is, és többek között annak értékelése, hogy az állami vagyon kezelésére és hasznosítására létrehozott intézmény-rendszer – a rábízott vagyonnal való gazdálkodásban – biztosította-e az állami ingatlanvagyon, a Nemzeti Földalapba tartozó földvagyon és az állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok vagyona felett az állami vagyon hatékony működtetését, állagának védelmét, értékének megőrzését, hasznosítását, gyarapítását. Az igen terjedelmes, 2009 augusztusában közzétett jelentés megállapításai lesújtóak. Az intézményrendszer átalakítása vonatkozásában rámutat, hogy már az előző évi jelentésben felhívta a döntéshozók figyelmét a vagyontörvény és a kapcsolódó jogszabályok pontatlanságaira, ellentmondásaira, a határidőben el nem végzett feladatokra, illetve mindezek következményire. Javasolta a hiányosságok megszüntetését, illetve a mulasztások miatti felelősség megállapítását.

A javaslatokat azonban nem követték érdemi, hatékony válaszlépések. Ennek következménye a jelentés szerint az lett, hogy az átalakítás jogi szabályozása elégtelen maradt. A törvényjavaslat nem lett megfelelően előkészítve – a Kormány nem tárgyalt koncepcionális javaslatot, ütemterv, intézkedési terv nem készült, ahogyan hatástanulmány sem, nem számszerűsítették a gazdasági hatásokat –, s elmaradt a megfelelő parlamenti kontroll is a törvényalkotási folyamat erőltetett gyorsítása következtében.

A jogi szabályozás tehát több ponton ellentmondásos, hiányos lett, melynek következménye az átalakításhoz kapcsolódó feladatok egyáltalán nem, vagy nem határidőben való elvégzése, s a felelősségre vonás elmaradása volt.

A megszűnő intézmények zárómérlegei, amelyek az újonnan létrejövő MNV Zrt. nyitó-mérlegének alapját képezték volna, nem készültek el, az MNV Zrt. azonban nyitómérleg nélkül, de bejegyzésre került. Ilyen körülmények között nem beszélhetünk tényleges átadás-átvételről, az új intézmény úgy jött létre, és kezdte meg működését, hogy lényegében megállapíthatatlan volt, hogy mekkora, milyen összetételű és értékű állami vagyon állt rendelkezésre a három korábbi intézmény kezelésében azok megszűnésekor, és mekkora, milyen összetételű és értékű állami vagyonnal kezdte meg működését az MNV Zrt.

(folytatjuk)

Szerző: ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

(Címképen: Gyurcsány csak a börtönkapuig kísérte a sukorói telekcsere-ügy miatt elítélt Császy Zsoltot.                             Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)