A mindössze tizenegy százalékos lemorzsolódással zajló műhelyiskolai képzés is sokkal hatékonyabb, mint elődje, a Hídprogram, amelyből a diákok hetven százaléka kihullott.

Rövid idő alatt igazolódni látszik, hogy jó ötlet volt megreformálni a szakképzést. Sosem kaptak még ennyi támogatást a diákok, a 2020 óta indult új iskolatípusok és az ösztöndíjak szó szerint vonzzák a diákokat, a tanulmányi eredmények pedig azt mutatják, hogy kevesebb a lemorzsolódó fiatal – írja a Magyar Hírlap.

Szakmai konferencián vitatták meg néhány napja Egerben a szakképzés átalakításának első tapasztalatait. Ismert, a rendszert 2020-ban szabta át a kormány, amikor az iskolaelhagyás csökkentése érdekében új képzéstípusokat indítottak, újraalkották a szakmajegyzéket, rendezték az oktatók helyzetét, ösztöndíjrendszert vezettek be a tanulóknak, és új alapokra helyezték az iskolák és a cégek kapcsolatát.

Az átfogó reform rövid távon is látványos eredményeket produkált: az általános iskolából ballagók közül már többen választanak szakképző intézményeket, mint gimnáziumot – tavalyhoz képest ismét tíz százalékkal nőtt a szakképzésbe felvett tanulók száma –, a leszakadók aránya pedig folyamatosan csökken. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár közlése szerint két évvel ezelőtt még tizenegyezer gyereket kellett egyéni fejlesztésbe vonni, tavaly már csak 6800 ilyen diák volt, és a bukási arány is mérséklődött.

Az oktatók átlagosan nyolcvanezer forintos béremelésnek örülhetnek 2020 óta, amire évi 35 milliárd forintot fordít a kormány. Sőt, mivel új szempontok szerinti teljesítményértékelést vezettek be, lehetőség van egyéni béralkukra, pluszjuttatásokra is a szakképzésben.

A tanulók 8–16 ezer forintos alapösztöndíja mellett a rászoruló gyerekek már kapják az Apáczai-ösztöndíjat is, amire nem kevesebb, mint hárommilliárd forintos keretösszeget nyitott a kormány.

A szakképzésben tanuló 9. és 10. osztályos rászoruló diákok a jegyeiktől függően havi 16 és 34 ezer forint közötti támogatást és mentori segítséget kapnak. Már kifizette az állam az első pályakezdési támogatásokat is: ez egy jelentősebb, egyösszegű juttatás, amit a képzés legvégén kapnak a fiatalok, ha sikeresen leteszik a szakmai vizsgájukat. Tavaly nyáron 186 millió forintot fizettek ki a diákoknak, akik közül a legjobb teljesítményt nyújtók fejenként 300 ezer forintot kaptak. Ilyen korábban sosem létezett a hazai oktatási rendszerben.

Hasonló unikum az okleveles technikusi képzéstípus, amelynek teljesítése nemcsak felvételi pluszpontokkal jár, de ha a fiatal a meghatározott egyetemi képzésen folytatja tanulmányait, akkor értékes egyetemi kreditpontokat is kap. Országszerte jelenleg huszonhét szakképzési intézmény működik együtt tizenhárom egyetemmel, és elindultak az első osztályok is, ahová a mostani tanévben csaknem ezren járnak már, főként informatikai, gazdálkodási és elektronikai területen. A „sima” technikumnak is megvan egyébként az előnye, hiszen ez a képzés egyszerre ad érettségit és szakképzettséget. A technikusi vizsga ráadásul emelt szintű érettséginek számít, és a felvételi pontszámításban is figyelembe vehető.

A megreformált szakképzési rendszer fontos új elemei a lemorzsolódó diákok számára létrehozott rugalmas tanulási utak. Az egyik ilyen az orientációs évfolyam (már 25 iskolában, 273 diákkal), ami azokat a gyerekeket célozza, akik az általános iskola végén bizonytalanok a folytatást illetően, nem tudják, hová felvételizzenek, és esetleg kompetenciahiányokkal is küzdenek. Ők az orientációs évben a hagyományos tanórai kereteknél lazább formában zárkózhatnak fel a többiekhez, mindezt úgy, hogy ösztöndíj nekik is jár.

A műhelyiskola a 16 éven felülieket várja gyakorlatorientált, 6–24 hónapig tartó képzéssel, amelynek sajátossága, hogy a diák nem az iskolapadban, hanem tanműhelyben vagy vállalati körülmények között, mester–inas kapcsolatban sajátíthatja el valamelyik részszakmát (például szakácssegéd, szobafestő vagy bolti előkészítő). Műhelyiskolai képzésre több mint hétszázan járnak, és az első tapasztalatok szerint sokkal hatékonyabb, mint elődje, a mára megszűnt Hídprogram. Míg a Hídprogramot az érintettek legalább hatvan-hetven százaléka sikertelenül zárta, a műhelyiskolákban a szaktárca szerint csak tizenegy százalékos a lemorzsolódás.

Forrás: Magyar Hírlap

Címlapkép: Virtuálisan hegeszt egy érdeklődő a Szelet a vitorlába elnevezésű pályaválasztási és szakképzési kiállításon a debreceni Főnix Csarnokban 2019. október 9-én. MTI/Czeglédi Zsolt