Beszédvázlat Ljubov Nepop ukrán nagykövetnek, amit valószínűleg érdemesebb lett volna elmondania.
Kedves Magyarok!
Köszönjük, hogy az elsők között ismertétek el a független Ukrajna létét, hogy a jószomszédsági viszony érdekében gyorsan és könnyedén túllendültetek azon, hogy a párizsi békeszerződésben meg sem említett Ukrajna része lett Kárpátalja, és azon is, hogy a megye népszavazáson eldöntött autonómiáját semmibe véve központosított kormányzást vezettünk be. Cserébe kötöttünk egy megegyezést arról,
hogy egyikünk országa sem bántja a területén lakó, másikhoz tartozó kisebbségeket,
és ezt ti maximálisan be is tartottátok.
Köszönjük, hogy a 2011-es alkotmányba államalkotó nemzetiségként bekerültek a ruszinok is, akiket mi ukránoknak tartunk.
Köszönjük, hogy több mint egy évtizede aktívan segítitek nyugati integrációnkat a diplomácia minden eszközével, különösen 2014 és 2017 között, az EU-ban és a NATO-ban egyaránt.
Köszönjük, hogy segítettetek tető alá hozni az uniós társulási szerződést, hogy segítettetek a vízummentes beutazás elintézésében az EU-ba.
Köszönjük, hogy a partnerek közé minket is felvettetek a V4-be.
Köszönjük, hogy 2010 óta öntitek a pénzt Kárpátaljára,
nektek köszönhetően vannak felújított állami óvodáink, berendezett kórházaink, sokszor a tiszta ivóvizet és a gyógyszereket is nektek köszönhetik a kárpátaljaiak, nem csak a 10-12 százaléknyi magyar, hanem az összes többi ember.
Köszönjük, hogy minden ilyen jellegű programot minden gorombaságunk ellen folytattátok és folytatjátok a mai napig.
Köszönjük, hogy száztonnaszámra külditek a segélyeket Ukrajnába, segítve megelőzni az éhezést és még mélyebb nyomort ebben a rettenetes helyzetben.
Köszönjük, hogy segítitek a háború elől menekülő, több mint félmillió honfitársunkat, függetlenül attól, milyen nemzetiségűek,
vagy hogy mennyit tartózkodnak Magyarországon.
Köszönjük az önzetlen segítséget minden magyar állampolgárnak és a mindenkori, de különösen a jelenlegi magyar kormánynak, amelyik mindezt úgy hajtotta végre, hogy közben sokan sokféle módon vonták kétségbe belföldön is Kárpátalja megsegítésének létjogosultságát.
Sajnáljuk, hogy Ukrajna oldaláról mindezért a hála egy elnyomó oktatási törvény, egy elnyomó nyelvtörvény és egy elnyomó állampolgársági törvény volt 2017 óta, s hogy ez a tendencia csak erősödik. Nem ti voltatok a célkeresztben, hanem az oroszok, felfoghatatlan, hogy miért tüzelünk folyamatosan rátok is.
Sajnáljuk, hogy minden segítségetek és támogatásotok ellenére egyre erősödő médiapropagandát folytatunk ellenetek és a kárpátaljai magyarok ellen, titeket revizionizmussal, őket szeparatizmussal vádolva.
Sajnáljuk, hogy területünkön magyarellenes politikai akciók és provokációk zajlanak.
Sajnáljuk, hogy ennyire egyértelmű módon vettünk részt a magyar választási kampányban, úgy beavatkozva a magyar választásokba, amihez hasonlóból mi biztos kitiltásokkal tarkított botrányt csináltunk volna.
Sajnáljuk, hogy mindezt most is folytatjuk úgy, hogy Magyarországon egyik szankció bevezetése se múlt.
Az ötvenhatos párhuzam nagyon nem volt szép, igazatok van, én sem emlékszem rá, hogy Nagy Imre kérés helyett megállás nélkül követelt volna.
Különösen sajnáljuk azt, ahogy az elnökünk kommunikál veletek, rólatok, a bucsai tömeggyilkosságok elkövetőihez hasonlítva titeket, holott ő is pontosan tudja, hogy amennyiben Európa nem importálna több orosz energiahordozót, mi fagynánk meg először.
Szeretnénk kifejezni sajnálatunkat azért is, mert az elnökünk arról beszélt, hogy Orbán Viktor nem mert Kijevbe menni és a szemébe nézni, holott három éve ő nem képes rábólintani egy kétoldalú találkozóra, akárhogy is próbálkozott a magyar fél elérni ezt.
Kérünk titeket, borítsunk fátylat a múltra! Most, amikor igazán szükségünk van barátokra, nem akarunk további szomszédokat magunk ellen fordítani. Borzalmas állapotban van az országunk, ezrek haltak meg és milliók menekültek el, erre kell koncentrálnunk,
nem pedig a csatározásra egy segítő ország ellen.
Tudjuk, hogy ez nem mehet így tovább, ezért ígérjük, változtatni fogunk.
(Beszédvázlat Ljubov Nepop ukrán nagykövetnek, amit valószínűleg érdemesebb lett volna elmondania, mint amit elmondott…)
Veczán Zoltán / Mandiner
Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton
