Idén először rendeztek az Erzsébet-táborokban egyházi iskoláknak szóló turnust Zánkán. A tavaly óta szolgáló testvérekről és a keresztény szellemiséget közvetítő programokról Janiné Sándor Kincső programtanácsadót és Kovách Bendegúz testvért kérdezték.
Már hetedik éve rendezte meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Dunamelléki Református Egyházkerület által alapított, egyházi hátterű Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (Erzsébet Alapítvány) az Erzsébet-táborok táboroztatási programot. Az „egyházi héten”, június 26. és július 1. között több mint negyven településről, római katolikus, görögkatolikus és református felekezetű iskolákból, valamint határainkon túli egyházi iskolákból (Felvidék, Vajdaság, Erdély) mintegy háromezer táborozó érkezett.
Az egyházi tábori héten megáldották a Fonyódliget Erzsébet-tábor újonnan megépült, szabadtéri kápolnáját, a zánkai Erzsébet-táborban ökumenikus istentiszteletet tartott Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye és Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. A két püspök egy-egy gyönyörű Bibliát is hozott ajándékba a zánkai tábor kápolnájába.
A tavalyi évtől a programokat szervező TESO-k mellett testvérek (szerzetesek, katekéták, diakónusok és lelkészek) is leutaznak minden turnussal, és segítségükkel még nagyobb hangsúlyt kapott a kereszténység. A vallási események és lelki programok megtartásával új és bensőséges élményekkel gazdagodhatnak a táborozók, illetve az Istennek szentelt életformákról is közelebbi benyomásokat szerezhetnek.
Nagy öröm és próbatétel is, hogy a nem egyházi háttérből érkező gyerekeknek tarthatunk keresztény szellemiségű programokat
– mondta el Janiné Sándor Kincső, az Erzsébet Alapítvány programtanácsadója, aki a testvérek kiválasztásáért és felkészítéséért is felel. Teljesen más nehézségekkel szembesülnek itt, mint mondjuk egy hittantáborban: sokféle programmal kell „versenyezni”, így minden pillanatot, az összes apró találkozást meg kell ragadni és becsülni, amikor el lehet érni, hogy a gyerekek valami kis szeletet tapasztaljanak az Istenből.
Gyermekek zenei foglalkozása a táborban/Forrás/reformatus.hu/Todoroff Lázár
Szeretnék, hogy minél több keresztény munkatársuk és programjuk legyen a táboroknak. A hosszú távú céljuk egyértelműen a minél természetesebb jelenlét a táborokban annak érdekében, hogy sok kisgyermek, kísérő és munkatárs megérezhessen valamit abból a jó illatból, amit Krisztus munkatársaiként árasztani szeretnének, és ezt az illatot keressék, kövessék a hazatérésük után is.
Kincső szerint most még nagyon sok testvérre van szükség, és jó lenne, ha a TESO-k között is több keresztény volna. Megosztotta azt is, hogy míg a testvérek között nagyjából fele-fele arányban vannak katolikusok és reformátusok, addig az egyházi héten a gyermekeknek körülbelül egyharmada volt református.
Szerinte ugyanakkor fontos, hogy a többiek is hallják az evangéliumot, mert talán később meg fogja változtatni az életüket. „Nagyon fontos dolog, hogy egy reggeli áhítaton hallják azt, hogy Istennek úgy kellenek, amilyenek, nem kell eltakargatniuk a hibáikat. Lehet, hogy ez később, az életük egy kritikus pillanatában, egy krízisben fog valahol eszükbe jutni, hogy régen egy táborban azt mondta a lelkész vagy a testvér, hogy Isten kegyelmes Úr és lehet tőle kérni a bocsánatot. Talán pont ez fogja elvezetni őt az Úrhoz.
Forrás és kép, teljes cikk: reformatus.hu
