Ha létrejön a megállapodás az Európai Bizottsággal, eddig nem látott mértékű béremelés jöhet a pedagógusoknak – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: A kormány szerdai ülésén áttekintette az uniós tárgyalások állását. A kormány úgy látja, hogy a tárgyalások eredményes lezárására sor kerülhet. A kormány összesen 17 vállalásban állapodott meg a bizottsággal.

Ezek között szerepel:

  • Az integritáshatóság létrehozása,
  • A korrupcióellenes munkacsoport felállítása és -keretrendszer erősítése,
  • Az uniós támogatás átlátható felhasználásának garantálása a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében,
  • A közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos bűncselekmények esetén külön eljárás bevezetése és az audit és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése az uniós források felhasználása során.

A kormány vállalta továbbá:

  • Az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentését, sőt ezt belföldi pénzfelhasználás esetén is áll.
  • Jelentéstételi eszköz alakítottak ki, amely kizárja az egyajánlatos közbeszerzések arányának növekedését, az elektronikus közbeszerzési rendszer átlátható és követhető lesz, teljesítményértékelési keretrendszer biztosítja majd a források hatékony felhasználását.
  • Cselekvési tervet fogadnak el a verseny fokozása érdekében és a mikro- kis- és középvállalkozásoknak képzést vezetnek be a közbeszerzési eljárásról, valamint támogatási rendszerrel segítik részvételüket.

A kormány ezekben állapodott meg az Európai Bizottsággal, az Országgyűlés elfogadta az ehhez szükséges törvényeket. A törvények végrehajtása, ezek között is az integritáshatóság felállítása kulcsfontosságú – összegezte Gulyás Gergely.

Orbán Viktor levélben köszönte meg mindegyik uniós ország vezetőjének az egyhangú döntést, amellyel a határidő hosszabbításához hozzájárulhat.

A kormány elkötelezett a vállalások tekintetében.

Már január 1-jén közel 21 százalékos emelést kaphatnak a pedagógusok

Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy szükséges a pedagógusok béremelése, ebben pedig a bizottság konstruktívan lépett fel. A megállapodás létrejöttével lehetséges, hogy 2025-re a tanárbérek elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Ez azt jelenti, hogy jövőre 21 százalékkal, utána 25 százalékkal, majd 2025-ben a jelenlegi bázishoz képest 30 százalékkal kell emelni a pedagógusbéreket.

Gulyás Gergely szerint ha sikerül megállapodni, már január 1-jén az eddig tervezett 10 százalék helyett megvalósulhat a közel 21 százalékos emelés.

Megjegyezte: a rendszerváltás óta háromszor kaptak jelentős béremelést a pedagógusok, ebből kettő az Orbán-kormány idején volt.

Magyarország energiaellátása biztosított

Magyarország energiaellátása biztosított – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Beszámolt arról is, hogy a jövőben benyújtandó napelemes pályázatoknál változtatnak a betáplálás szabályain.

A kormány tegnapi ülésén szóba került az energetika is, a legfontosabb, hogy az ország energiaellátása biztosított. Jelenlegi helyzetben Európában két kérdés van: van-e egyáltalán energia és mibe kerül. Az ár mindenhol nagyon magas, de van, ahol nincs is elegendő mennyiség.

Magyarország gázellátása fél évig akkor is biztosított lenne, ha mostantól egy molekula sem érkezne hazánkba. Ettől függetlenül sok változtatásra van szükség az energetikai infrastruktúrában, ezért a helyreállítási alapból a zöldenergiára való átállást és a villamosenergia-hálózat fejlesztését finanszíroznák.

A napelemes beruházások felgyorsítása érdekében a jövőben megváltoztatják majd ennek szabályait, ami nemcsak a lakosságot, hanem a vállalkozásokat is érinti majd.

A kormány úgy látja, hogy a következő egy hónapban az Európai Unióval folyó tárgyalások lezárulhatnak, így ez a folyamat is gyorsulni fog.

Az M1 kérdésére a miniszter elmondta, év végén, jövő év elején kaphatja meg az első utalást Magyarország, amennyiben megállapodás születik a helyreállítási pénzekről az Európai Bizottsággal.

Indul a nemzeti konzultáció

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, a holnapi napon megkezdik a nemzeti konzultációs kérdőívek postázását és a kérdőívek pontos tartalmát is nyilvánosságra hozzák.

A legfontosabb, hogy úgy őrizzük meg Európa egységét, hogy európai és magyar érdekeket egyaránt tudjon képviselni – húzta alá a miniszter, aki szerint ha Európa szankciókat vezet be, annak az energiaárakra olyan hatása van, amitől mindenki szenved, fuldoklik. „Hogy mit lehet tenni, meglátjuk, a szankciók decemberben járnak le, akkor kell majd dönteni, mit meghosszabbítjuk-e őket, illetve mit hosszabbítunk meg közülük” – magyarázta, hozzátéve: a magyar kormány a tárgyalások során mindvégig igyekezett úgy eljárni, hogy erősítse az egységes európai fellépést.

Szerinte az itthon elindított nemzeti konzultáció jó példa arra, hogy a választópolgárok is nyilváníthassanak véleményt a szankciókról, azok szükségességéről.

A főváros nem tudott eleget tenni ennek a feladatnak

A fővárosi szemétkáoszra vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely közölte: vannak közszolgáltatások, amelyek biztosítása az önkormányzatok feladata. A budapesti szemétszállítás a Fővárosi Önkormányzat dolga. „Sajnáljuk, hogy a főváros nem tudott eleget tenni ennek a feladatnak, de örülünk, hogy mostanra sikerült” – jegyezte meg.

„A Tocsik-ügy ehhez képest kismiska volt”

A baloldal kampányfinanszírozási botrányról azt mondta, a baloldalnak kell választ adnia a kérdésre, hogyan fordulhatott elő, hogy törvénysértő módon külföldi pénzeket használtak fel a kampányban. „Súlyos ügy, talán a legsúlyosabb politikai botrány a rendszerváltás óta. A Tocsik-ügy ehhez képest kismiska volt” – minősítette a miniszter a botrányt, majd megjegyezte: az ügy jelentőségét jól mutatja, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban még a baloldal is megszavazta a titkosszolgálati vizsgálat elindítását.

Reális lehet a béremelés

Az ATV újságírójának kérdésére Gulyás Gergely a pedagógus bérek helyzetét tisztázva a miniszter ismertette, hogy a kormány uniós előrejelzésekből indul ki a kormány. 2025-ben várhatóan a pedagógus átlagbér 777.673 forint lehet. Erre vállal kötelezettséget a kormány. Hozzátette: ha a szankciókat túléljük, akkor reális lehet ez a béremelés. A bérek eltérhetnek bizonyos területeken oktatóknál.

A pedagógus sztrájkot érint kérdéseket követően Gulyás Gergely ismételten elmondta, hogy a pedagógusok magasabb bérkövetelései jogosak, indokoltak. Hozzátette: Magyarországon senkinek nem lehet baja abból, hogy jogszerűen vesz részt sztrájkon, tüntetésen, kiegészítette, hogy ez csak a polgári kormány idején van így, Gyurcsány idején nem így volt. Figyelemfelhívó tüntetéseknek tekinti ezeket a kormány, amelyek nem ellene irányulnak, hanem felhívja a figyelmet egy problémára.

A szankciók hatásától nem elvonatkoztathatók

Az euró/forint árfolyam kapcsán ismertette, hogy a kormány tartja a költségvetési hiányt, és a külkereskedelmi deficitet csökkenteni igyekszik. A szankciók hatásától nem elvonatkoztathatók ezek a folyamatok – mondta a miniszter. Hozzátette: exportrekordokat ér el a magyar gazdaság, ennek ellenére a szankciók annyira felverik az energiaárakat, hogy a gyengíti a forintot.

A baloldalnak a béremelésnél fontosabb, hogy politikailag kárt okozzon

A miniszter a pedagógusbérek emelésével kapcsolatban elmondta, hogy a baloldalnak fontosabb, hogy politikailag kárt okozzon az országnak, mint hogy a pedagógusok több bért kapjanak.
A pedagógusoknak a kormány akkor is adna legalább 10 százalékos béremelést, ha nem kapnánk meg az uniós forrásokat – szögezte le Gulyás Gergely. 2024-től azonban teljesen más perspektívák lehetnek.

Gulyás Gergely ismertette: várhatóan Magyarországon nem recesszió lesz, hanem gazdasági növekedés. Ezzel szemben több uniós országban a szakértők nem gazdasági növekedést, hanem recessziót jósolnak.

A gázársapka nem egy árcsökkentő intézkedés, hanem egy szankció

A gázársapka ötletéről Gulyás Gergely elmondta, hogy minden olyan árstopot támogat a kormány, aminek van értelme. A gázársapka esetében ez azért nem lehetséges, mert ha bevezetésre kerülne, akkor nem kapnánk gázt, magyarul szankciót vetnénk ki a földgázra. Ennek értelmében ez nem egy árcsökkentő intézkedés, hanem egy szankció.

Ha nem lennének szankciók, jelentősen erősödne a forint

Magyarország energia kitettsége jelentősen nagyobb, mint a cseheké, vagy a lengyeleké, és emiatt a külkereskedelmi mérlegünk negatív, ez az oka annak, hogy a forint árfolyam gyengülésének – magyarázta Gulyás Gergely. Ha nem lennének szankciók, jelentősen erősödne a forint – húzta alá. Hozzátette: a legfontosabb, hogy a költségvetés stabilitását biztosítsa a kormány, valamint hogy a külkereskedelmi deficitet mérsékelje.

Az infláció azokban az országokban a legmagasabb, amelyek közel vannak az orosz-ukrán konfliktushoz

Az inflációval kapcsolatban kifejtette, mindenhol magas az infláció, de azokban az országokban a legmagasabb, amelyek közel vannak az orosz-ukrán konfliktushoz. A miniszter ebben a témakörben is aláhúzta: a megoldás a káros szankciók megszüntetése.

Gulyás Gergely emlékeztetett, a kormány kinevezett egy miniszteri biztost, Balla György személyében, aki minden nagyobb város vezetésével tárgyalni fog az önkormányzatok rezsiköltségeit illetően.

Az energiaválság 1500 milliárd többletkiadást ró idén a költségvetésre. Erről a tárcavezető úgy nyilatkozott, hogy az összeget a rendkívüli kiadások fedezésére használják fel. Például Európa legnagyobb rezsicsökkentési programjának fenntartására. Hozzátette: ennek érdekében vetett ki a kormány különadókat a válsághelyzetben extraprofitot beszedő cégekre.

Németországban az állami alkalmazottak egyáltalán nem sztrájkolhatnak

Gulyás Gergely ismét hangsúlyozta, Magyarországon senkit nem bocsájthatnak el azért, ha jogszerűen sztrájkol. Újságírói felvetésre, a miniszter leszögezte, a tanároknak is van lehetőségük jogszerűen sztrájkolni. Németországban ezzel szemben az állami alkalmazottak egyáltalán nem sztrájkolhatnak.

MTI

Fotó: MTI/Balogh Zoltán