A huszonegyedik század első húsz évére lehet úgy is tekinteni, mint a színes, bársonyos forradalmak, államcsínyek, posztmodern puccsok időszakára – jelentette ki Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a Mandiner, Reakció Plusz  című podcast-sorozatának e heti adásában, utalva minapi blogbejegyzésére, melyben „egy azonos nemzetközi aktor aktuális geopolitikai érdekeinek megfelelő” folyamatokat vette górcső alá.

A történész kifejtette, mindez három hullámban történt, először Belgrád és Grúzia, illetve az első ukrán narancsos forradalom zajlott le, aztán következett a mindenütt vérfürdővel járó arab tavasz „felvonása”. A 2000-es végék végül volt egy dél-kelet-ázsiai forrongás, például Mianmarban és Hong-Kong kapcsán. Minderre megérkezett a koronavírus, ennek idején a lengyelek a belarusz rezsimet kezdték „olvasztgatni”, majd ők ezt kvázi visszakapták, amikor az abortusz-szabályozás szigorítása kapcsán szerveztek ott megmozdulásokat.

A régi módszer arról szólt – fejtegette a történész –, hogy katonai eszközöket használtak és puccsokat szerveztek, a „partraszállásokat” azonban mára átvette a destabilizáció.

A bombazápor helyett most a pénzeső az új módszer, erre Magyarországon is történt próbálkozás – magyarázta. Rámutatott: a belgrádi NATO-műveletek egyik kulcsembere, Wesley Clark amerikai tábornok néhány évtizeddel ezelőtt még déli szomszédunkban bombákat dobott le, idén pedig beült annak a szervezetnek a vezető testületébe, amely a magyar baloldal április 3-i előtti kampányát közvetetten anyagilag is támogatta – utalt Békés az Action for Democracy-nak a Mindenki Magyarországa Mozgalom részére folyósított külföldi juttatásaira.

A cél már nem az országok megszállása vagy átvétele, hanem destabilizációja, ezt látjuk Bulgáriában, Csehországban vagy akár Szlovákiában. „Csak a magyar választópolgárok bölcsessége okozta, hogy tavasszal nem így jártunk” – jegyezte meg, hozzátéve, vannak azért színes forradalmak, amik próbálkozások maradnak, nem lesznek sikeresek. Szerinte meg kellene hagyni minden országnak, hogy a saját útját járja, az egyedi belső berendezkedése mentén.

Kitért arra is, Donald Trump elnöksége volt évtizedek óta az első, amikor az USA nem indított tengeren túli katonai hadműveleteket. Így Orbán Viktor joggal vethette fel az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, hogy a volt elnök ma a béke egyetlen garanciája, miután csak az Egyesült Államok döntése nyomán indulhat el most is a békefolyamat. Trump idején az oroszok és Kína elhatárolása volt a geopolitikai cél, most sikerült ezt a két hatalmat egymáshoz közelíteni, részben a szankciós politikával.

Számunkra a kialakult helyzetet tetézi, hogy az Európai Unió úgy viselkedik, mintha egy pilóta nélküli repülőgép lenne, amit joystickkel irányítanak Washingtonból.

Nincs stratégiai autonómia vagy önálló döntéshozatal az EU vezetésében.  Ugyanakkor fel kell tenni azt a kérdést – folytatta –, hogy  egyáltalán miért lenne érdeke az Uniónak katonai és energetikai törpeként az orosz-ukrán háborúba való belesodródás. Óriási problémának nevezte azt is, hogy mintha az Északi Áramlatok felrobbantásába beletörődött volna a kontinens.

A baloldali kampányhoz érkező amerikai milliárdok, illetve az ezzel kapcsolatos „civil” védekezés kapcsán Békés felvetette: „Játsszunk el a gondolattal, hogy létezik egy jobboldali szervezet, ami indul a választásokon is, mögötte több konzervatív kisebb és nagyobb párttal, és egy moszkvai, a katonai-technológiai szférához is köthető tagokból álló, sőt egy volt budapesti orosz nagykövetet is a soraiban tudó alapítvány küld neki kampánytámogatásként 1,8 milliárd forintnak megfelelő rubelt. Mindannyian joggal helytelenítenénk mindez.”

Schiffer András, a Mandinernek adott interjújára is utalva a kutatási igazgató hangsúlyozta: a washingtoni mélyállam diplomáciai, gazdasági, hírszerzési és katonai komplexuma állhat az Action for Democracy mögött, amely a saját honlapján csatatérállamnak nevezi Magyarországot is, mondván, a demokratikus kultúrát fejleszteni kell.

„Nem gondolom, hogy bárhol, pláne a térségünkben a demokratikus kultúrát akár bombázással, akár pénzesővel fejleszteni kellene, hagyni kellene, hogy az egyes szuverén országok vezetéséről mindenütt a nép maga dönthessen” – fogalmazott, hozzáfűzve azt is, hogy Korányi Dávid, aki a Karácsony-féle Városházától kap fizetést, mégiscsak a Bajnai-féle holdudvar része volt, kapcsolatba került Soros Györggyel is.

Forrás: Mandiner

Szerző: Kacsoh Dániel

Kép: Polyák Attila