Ezen a héten mutatják be a hazai mozikban a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilmet.
Az alkotást a legigazabb Trianon-történetnek nevezik. Egyebek mellett olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mi történt a Franciaországba látogató magyar tárgyalódelegációval 1920. január 7-e után, vagy arra: az események hogyan jutottak el odáig, hogy a szerződést a felek 1920. június 4-én aláírják.
Komoly szakértői csapat dolgozott ezen a filmen – árulta el Helmeczy Dorottya. A film producere szerint 2020-ban a nemzeti összetartozás évére szánták ezt a filmet, csakhogy akkor elmosta a pandémia. Ezáltal azonban két és fél évvel megnőtt a kutatásra fordítható idő. Hozzátette: az eredeti tervek szerint a film a békedelegáció munkájára fókuszált volna, a friss kutatások azonban bebizonyították, hogy mire mi kimehettünk Párizsba, a nyugati országok már megkötötték a saját paktumaikat.
Az elkészült 90 perces film úgy meséli el mindazt, ami a béketárgyaláson történt, hogy közben játékfilmes elemeket alkalmaz, amelyek révén sokkal átélhetőbbek a jelenetek. Helmeczy Dorottya szerint
Trianon után több mint száz évvel megszületett egy olyan film, amely mindenki számára egyértelművé teszi, hogy mi is történt valójában a béketárgyaláson.
A filmben is megszólaló Máthé Áron történész szerint gazdasági és katonai nyomás kényszerítette hazánkat arra, hogy aláírja békefeltételeket. Előbbi esetében a történész kiemelte az antanthatalmak blokádját, amelyet nemcsak a háború alatt, de a fegyverszünet után is fenntartottak. Mai német történészek becslése szerint ebben az időben nagyjából egymillió német vesztette életét a háborút követő éhezés miatt. Arányaiban Magyarországon is hasonló volt a helyzet.
Nem volt fűtőanyag, élelem, az ország gazdasága romokban hevert, hiszen az idegen megszálló csapatok megbontották a korábban egységes gazdasági teret.
Magyarországon a Károlyi Mihály nevével fémjelzett baloldali rezsim 1918 őrszén meg sem próbálta védeni a határokat. A Tanácsköztársaság már kísérletet tett erre, ám ez nem sikerült. 1919 augusztusára nem maradt ütőképes katonai erőnk. Ájultan hevert az ország. A film bemutatja és átélhetővé teszi, hogy mi is történt annak idején.
A nézők beleláthatnak a békedelegáció tagjainak pokoli dilemmájába, hiszen mire meghívást kaptak Párizsba, már minden eldőlt, a nagyhatalmak maguk közt már meghúzták a csehszlovák–román–szerb határt. A magyar delegáció ezzel Párizsban szembesült. Ennek ellenére megpróbálták a lehetetlent, és ezt mi nem értékeljük eléggé.
Helmeczy Dorottya, a film producere hozzátette: hangsúlyosak a játékfilmes elemek. Kijelentette: a békedelegáció franciaországi tetteit teljes mértékben megfilmesítették. Archív anyagokból az előzményeket is bemutatják, s a látványt a sok megszólaló történész egészít ki. Vizuális grafikákkal pedig a veszteségeinket ábrázolják az alkotók. Magyar filmként ez az első ebben a műfajban. Hozzátette: határainkon túl még ma is nagyon sok magyar él. A mozifilm egyrészt abban segíthet, hogy a fiatalság ezt megértse, az alkotás azonban az identitástudat erősödését is szolgálja.
Kiemelt kép forrása: Magyar Nemzet
