Ugye ismerős az a népdal, hogy „Én elmentem a vásárba fél pénzzel”. Ezzel senki ne próbálkozzon, ha arra vetemedne, hogy Budapest belvárosában meglátogatná az adventi vásárok egyikét. Ugyanis, akár a Bazilika előtti, akár a Vörösmarty téri vásárhoz kisebb vagyon szükségeltetik.
Miután feleségemmel egyéb dolgunk akadt a belvárosban, ha már ott jártunk, bekukkantsunk a Bazilika előtti színes forgatagba. Gondoltam, iszunk egy forralt bort, eszünk egy lángost, vagy valami egyebet, de a lélegzetelállító árak láttán még bugyellárisom felé sem nyúltam. Az árak forintban és euróban voltak kiírva. A sima lángosért például 2000 forintot (5 eurót) kértek, de a sajtos-tejfölöst már 3000 forintért is lehetett kapni. Egy óriásnak mondott szendvicset 10 euróért, azaz 4500 forintért kínáltak, a kürtös kalács 2200 forinttól kezdődött, az egyéb ételek árát – mint mondjuk marhapörkölt – már a tisztelt olvasó fantáziájára bízom. Miközben magamban mormoltam: rohadjon rátok az áru, még reménykedtem, hogy néhány szem sült gesztenyét csak elmajszolunk. A kiírás szerint 10 dkg 5 euró, vagy 2000 forint. Gyors fejszámolás és tippelés, nagyjából 5-7 szemet kaphatok ennyi pénzért. A kíváncsiság elhajtott a Vörösmarty térre is, az árakban azonban nem volt különbség.
Miközben a forgatagban álmélkodtam, egy valami még feltűnt. Alig lehetett magyar szót hallani, mondhatni, csak külföldi turisták voltak szép számmal, ami nem baj, sőt örvendetes. Csakhogy úgy tűnik, ezek az adventi vásárok már nem is a hazai embereknek szólnak – hiszen két szülő három gyerekkel 10 ezer forintért ehet egy-egy lángost – hanem az ide látogatóknak, mert mint tudjuk, Európa legszebb adventi vásárai közé tartozik a budapesti. Ez ugyan örömteli, bár a magyar embernek már kevésbé, mert számára az adventi vásár NO-GO zóna lett.
Kép: adventbazilika.hu
