Megerősítette hétfőn alelnöki tisztségében Németh Zsoltot, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE), a fideszes képviselő 2016 óta tölti be ezt a pozíciót.
Németh Zsolt az MTI-nek adott nyilatkozatában azt is közölte, hogy a közgyűlés szakbizottságai újraalakultak, a politikai bizottság elnöki tisztségét a következő egy évben szintén ő tölti be. A PACE elnökének ismét Tiny Kox holland szocialista politikust választották.
Németh Zsolt elmondta továbbá, hogy 18 év után idén május 15. és 16. tartják meg a negyedik ET-csúcstalálkozót, miután a közelmúltban a szervezet az ukrajnai háborúra tekintettel, újabb tanácskozást szorgalmazott. Mint mondta, a találkozó legfontosabb témája az lesz, milyen módon tud az Európa Tanács szerepet vállalni a háború okozta problémák rendezésben a megváltozott nemzetközi környezetben, és hogyan tud jobban alkalmazkodni az „összeurópai valósághoz”. Hozzátette, hogy fontos arról is tanácskozni, hogy az ET milyen munkamegosztásban működjön együtt az Európai Unióval, különösen a nemzeti kisebbségek védelme terén, ahol „a demokratikus biztonság megteremtése közös feladat.”
A képviselő felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna uniós csatlakozási folyamata terén nagy hangsúlyt kell helyezni a kisebbségvédelmi normák teljesítésre, ezeket a tagfelvételhez szükséges koppenhágai kritériumok is előírják. Hangsúlyozta, hogy egy olyan ország, amely nem biztosítja a kisebbségi jogok védelmét, nem válhat EU-taggá. Azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy nemzetközi különbíróságokat kellene létrehozni az orosz rezsim háborús bűneinek feltárására, Németh Zsolt kijelentette: Magyarország a háború kezdete óta azon az állásponton van, hogy a háborús bűnök nem maradhatnak megtorlatlanul, jogtechnikai kérdés, hogy erre milyen intézményi keretben kerül sor.
(Megjegyzés: Az Európa Tanács nem azonos az EU szervezetének Európai Tanácsával, azaz nem az Unió intézménye. Míg az EU-nak 27, addig az ET-nek 47 ország a tagja.)
Forrás: MTI
(Címkép: Országgyűlés sajtóirodája)
