Fellebbezett a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága hétfőn az Európai Bizottság (EB) elleni eljárása keretében – tudatta az MTI-hez eljuttatott közleményében Vincze Loránt romániai EP-képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.

Az MSPI elindítói 2021-ben fordultak az EU bíróságához, miután az Európai Bizottság elutasította, hogy jogalkotást kezdeményezzen az európai őshonos nemzeti kisebbségek védelmében. Tavaly novemberben az EU első fokon eljáró törvényszéke elutasította az MSPI keresetét. A kezdeményezők most a EU Bíróságától remélnek jogorvoslatot, mivel úgy értékelik: a törvényszéki döntés nem áll összhangban az európai polgári kezdeményezéseket érintő saját ítéleteivel.

A fellebbezési beadvány az intézményi részrehajlás példájaként hozza fel, hogy az EB képviselői hét alkalommal találkoztak a
tenyészállatok ketrecben tartásának betiltását követelő End the Cage Age kezdeményezés képviselőivel, és csupán a szabályzat által előírt egyetlen alkalommal az MSPI képviselőivel. A döntés ugyanakkor hivatkozik olyan Európa tanácsi intézményekre és jogi eszközökre, amelyeknek az EU nem része és amelyeket az EU több tagállama nem ratifikált.

„Nehezményezzük, hogy a törvényszék mérlegelés nélkül az EB álláspontját ismételte meg, pedig az több pontjában is, tényszerűen nem igaz. Az állítás, hogy az unió már mindent megtett volna az MSPI-ban foglaltak, a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmében, jogilag nem támasztható alá” – szögezte le a FUEN elnöke.

Vincze Loránt rámutatott: végigjárják a jogi utat, minden eszközt felhasználnak, ugyanis ezzel tartoznak a több mint ötvenmillió uniós polgárnak, aki valamelyik kisebbségi nyelvet beszéli. Úgy értékelte: az MSPI már így is eredményes volt az őshonos kisebbségek problémáinak megismertetése terén, de addig nem adják fel, amíg konkrét intézkedéseket nem érnek el.

Az EU Törvényszéke alapfokon 2022. november 9-én döntött az ügyben. A luxembourgi testület nem semmisítette meg az Európai Bizottságnak a Minority SafePack több mint egymillió aláírással alátámasztott javaslatairól szóló, 2021. januárban hozott elutasító döntését. A törvényszék szerint „az EU által a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának hangsúlyozása és a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása érdekében már megtett intézkedések elegendőek a kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez”.

Az Európai Unió Bírósága várhatóan két éven belül dönt az ügyben.

Forrás: MTI

(Címkép: FUEN)

civilek.info:

Az Európai Unió Bíróságának ezek szerint a tenyészállatok ketrecben tartása sokkal fontosabb, mint az őshonos kisebbségek védelme. Várhatjuk, hogy a közeli jövőben bírósági döntés születik majd arról, hogy az állat is ember, viszont nem minden embert illetnek meg azonos jogok. Sőt azt is kinyilatkoztathatnák bírósági ítéletben, hogy az EU-n belül vannak egyenlőek és vannak egyenlőbbek. Attól tartunk, még ez a kinyilatkoztatás sem lepne már meg senkit. Sok bírósági döntés bizonyítja, hogy az Európai Unió Bírósága nem más, mint a balliberális brüsszeli bürokraták végrehajtó testülete, döntéseik nem – még indoklásaikban sem – különböznek a megrendelőkétől. Mit várhatnánk azoktól, akik arcátlanul meghágva a jogelveket, úgy döntöttek, hogy egy szavazásnál a tartózkodók voksát nem kell beleszámolni a „jelen lévők” összességébe?

Ja, a fellebbezés. Csak nem ugyanaz a bíróság tárgyalja majd, amelyik az első fokú ítéletet meghozta? Mert már ez sem lepne meg senkit.