Soha nem szabad kétségbeesni az ellenzéki szereptől, az RMDSZ életében korábban is voltak ilyen időszakok, mutatott rá az erdélyi magyar érdekvédelmi szövetség elnöke.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Maszol.ro-nak adott interjúban úgy értékelt, hogy ellenzékben mindenkinek van helye, aki nincs kormányon. „Ellenzékben az embert nem lehet elszigetelni, mert ha megvannak a politikai üzenetei, ha megvan a közössége, amelyhez a politikai üzeneteit eljuttatja, ha van víziója, akkor azt el tudja mondani” – jelentette ki.
Az RMDSZ-nek az új román kormányból való kiszorításáról elmondta: az egyik egyértelmű oka „a zsákmányszerzés, a mohóság” volt, a másik ok pedig, hogy a román politikusok nem tartják be a szavukat.
„Sok év után ismét bebizonyosodott, hogy a romániai politikai osztály jelentős része nem tudja azt üzenni a társadalomnak, hogy a mi ígéreteinket komolyan vehetitek, mert betartjuk az adott szavunkat. Inkább azt üzenik ezzel, hogy bármit ígérünk, majd meggondoljuk magunkat, és majd lesz valahogy. Ez a majd lesz valahogy igazából az egyik nagy krónikus betegsége a román belpolitikának” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ kormányból való távozásában Klaus Iohannis államfő akarata is közrejátszhatott, akiről ugyan nem tudni, mi volt a szándéka, „de az biztos, hogy a kisujját sem mozdította meg, hogy a koalíció továbbmenjen” – mondta.
A bukaresti kormányban töltött évekről elmondta: mindhárom RMDSZ-es miniszter teljesítményével elégedett, jó munkát végeztek, és köszönet illeti őket ezért. Cseke Attila nemcsak jól vezette a fejlesztési minisztériumot, de elérte, hogy ma a legjobban működő tárca. Tánczos Barna megküzdött a környezetvédelmi tárcánál a „nehéz problémákkal”, melyek közül a medvekérdés a legismertebb, míg Novák Károly Eduárd elkészítette az Országos Sportstratégiát – emlékeztetett az RMDSZ-elnök.
Kelemen Hunor a kormányon töltött időszaknak az elmaradásai között az alkotmánymódosítást nevezte a legfontosabbnak, mely az ukrajnai háború kitörése miatt került le naprendről. Ehhez az RMDSZ elnöke szerint „egyrészt a vízió, másrészt a bátorság” hiánya is hozzájárult, amit elmondása szerint általában hiányol a román belpolitikából.
A másik nagy elmaradás a kisebbségi törvény elfogadása, mely szintén a háború miatt került „zárójelbe”. Mivel az RMDSZ politikusai látták, hogy a háború fölkavarja az előítéleteket, a félelmeket, könnyen lehet a gyűlöletet egy bizonyos csoport felé irányítani, nem akarták, hogy kudarcba fulladjon a kezdeményezés. Ha már így alakult, a szövetség addig vár az elfogadtatásával, amíg biztosítani tudja hozzá a parlamenti többséget – mutatott rá Kelemen Hunor.
Az elnök a román belpolitikában egyre erősödő szélsőségességről elmondta: az RMDSZ-nek ezt vissza kell utasítania, és azokat a jóhiszemű román partnereket kell megtartania, megszólítania, „akik tudják, hogy ez a sok butaság, amit beszélnek, ez nem igaz. Itt élünk, ez a szülőföldünk. Mindegy, hogy milyen politikai rezsim volt, mi itt éltünk, ennek a földnek az építéséhez, ennek az országnak az építéséhez, Erdélynek az építéséhez hozzájárultunk. Ez a mi örökségünk, ez a miénk is. Tehát ezt sem elvenni nem akarjuk senkitől, sem elvinni nem akarjuk a földünket. Ezt egyenesen, világosan el kell mondani, világosan kell beszélni” – nyomatékosított az RMDSZ elnöke.
MTI
