A magyarok 68 százaléka korruptnak tartja a brüsszeli politikai elitet, továbbá a megkérdezettek a korrupciót tekintik a legnagyobb problémának az Európai Unió brüsszeli vezetésével kapcsolatban – ez derül ki a Századvég júniusi kutatásából, amely a brüsszeli elit tevékenységével összefüggő lakossági attitűdöket térképezte fel.
A közvélemény-kutatás rámutat, hogy a magyarok több mint kétharmada (68 százaléka) összességében korruptnak ítéli a brüsszeli elit tevékenységét: a válaszadók 35 százaléka nagymértékben korruptnak, 33 százaléka inkább korruptnak tekinti a brüsszeli vezetőket, illetve az uniós bürokráciát.
A felmérés eredményei nem választhatóak el attól a ténytől, hogy a közelmúltban példátlannak tekinthető korrupciós botrány rázta meg Brüsszelt.
Emlékezetes, hogy 2022 decemberében a belga hatóságok egy, az Európai Parlamenthez köthető korrupciós hálózatot lepleztek le, melynek keretében 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le.
A gyanú szerint Katar és Marokkó európai parlamenti képviselőket – Marc Tarabella belga, Andrea Cozzolino olasz, illetve Eva Kaili görög politikusokat – igyekezett jelentős összegekkel lefizetni, hogy ezzel befolyást gyakoroljanak az uniós döntéshozatalra.
Ezen felül az Európai Parlament összesen 53 képviselője sértette meg a testület magatartási kódexét azzal, hogy elmulasztotta határidőben bejelenteni az ajándékba kapott utazásait, egyebek mellett Katartól. Többek között Cristian-Silviu Bușoi román EP-képviselő – aki 2019 és 2021 között az Európai Unió és Katar baráti társaságának elnöke volt – több mint ezer napot késett nyilatkozatával.
A kutatás kitért arra a kérdésre is, hogy a magyarok szerint jelenleg mi a legnagyobb probléma az Európai Unió brüsszeli vezetésével. A korábban említettek tükrében kevésbé meglepő, hogy első helyre a korrupció került, amely egyértelműen kimagasodik a vizsgált problémák közül.
Ennek megfelelően a véleményt formálók 24 százaléka a korrupciót ítéli a legégetőbb problémának Brüsszellel kapcsolatban, amelyet a gyenge érdekérvényesítés és tehetetlenség (13 százalék), továbbá a külső befolyás és az Európai Unió érdekeinek figyelmen kívül hagyása (11 százalék) követ. A véleményt megfogalmazók 10 százaléka a körülményes, lassú döntéshozatalt tartja az Európai Unió legnagyobb problémájának.
