A magyar-amerikai kapcsolatokra rálátó megfigyelők egy nagykövetet sem tudnak felidézni – sem demokrata pártit, sem republikánust –, aki 1990 óta ilyen rossz viszonyban lett volna akármelyik magyar kormánnyal.
Egyes kormányközeli források szerint David Pressman nagykövet döntésére vezethető vissza, hogy az amerikai fél bekeményített a magyar állampolgárok amerikai beutazásának ügyében – legalábbis a magyar oldalon ezt így érzékelték. A lépés a magyar államigazgatás felsővezetésében is meglepetést okozott.
Előzőleg pedig látszólag jól haladtak az egyeztetések az amerikaikkal ebben a kényes ügyben, amelyben a magyarok a kettős állampolgár külhoni magyarok adatait nem hajlandóak megosztani – tömegesen pedig biztosan nem –, miközben az amerikaiak biztonsági garanciákat követeltek a 2010-es években honosított több mint egymillió kettős állampolgár magyar útlevelét felemlegetve.
Az amerikaiak kezdetben az összes kettős állampolgár adataira igényt tartottak volna – noha ezeket fordított esetben ők is aligha adnák ki, ugyanis adatvédelmi szempontból vállalhatatlan –, majd egy időre belátták, hogy ez lehetetlen és visszakoztak, végül ismét bekeményítettek.
A Magyar Nemzet egyik forrása arról számolt be, eseti megkeresésre 80-85 személy adatait egyeztették le az amerikaikkal, így szerinte nem felel meg a valóságnak, hogy a magyarok nem működtek együtt a diplomatáikkal.
Márpedig az amerikai nagykövetség azt állítja: az interneten lekérhető elektronikus utazási engedély (ESTA) feltételeinek megszigorítására azért volt szükség minden magyar állampolgárral szemben, mert a magyar kormány „nem orvosolja a felmerült aggályokat és nem tett azért, hogy a VWP (a vízummentességi program) követelményeinek minden szempontból megfeleljen”.
Magyarország minden egyes konkrét amerikai rendészeti megkeresés ügyében eljárt, a büntetőjogi felelősségre vonás megtörtént, a jogszabálysértőket megfosztották magyar állampolgárságuktól, tehát megtévesztő és hamis az amerikai külügyi szóvivő nyilatkozata – reagált Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Matthew Miller nyilatkozatára.
Az amerikai külügyi szóvivő előzőleg arról beszélt: azért van szükség a szigorításra, mert bűnözők is magyar útlevélhez juthattak, mivel 2020, a biometrikus útlevél magyarországi bevezetése előtt a magyar állampolgárságért folyamodók személyazonosságának ellenőrzése nem volt megfelelő.
A magyarok ESTA-ja mostantól az eddigi kettő helyett csak egy évre érvényes, illetve egyszeri használatra korlátozódik. Vagyis ha valaki átutazik a kanadai határon, hogy az északi oldaláról is megnézze a Niagara vízesést, ugyanazzal az ESTA-val nem térhet vissza az Egyesült Államokba. A mai magyar határokon kívül születettek pedig egyáltalán nem kaphatnak ESTA-t, nekik amerikai vízumra van szükségük a beutazáshoz, akár Romániában, akár mondjuk Hollandiában születtek – ez viszont eddig is így volt.
A szűk egy éve Budapestre érkezett Pressmannek – Joe Biden elnök személyes kinevezettjének – botrányosra sikerült eddig az itteni szolgálata, amelyet a kölcsönössé vált nyilatkozatháború inkább jellemez, mint a felmutatható diplomáciai eredmények.
A magyar-amerikai kapcsolatokra rálátó megfigyelők egy nagykövetet sem tudnak felidézni – sem demokrata pártit, sem republikánust –, aki 1990 óta ilyen rossz viszonyban lett volna akármelyik magyar kormánnyal. (A 2010-es években a szintén rossz emlékű André Goodfriend nem volt nagykövet, ügyvivőként vezette a Szabadság téri külképviseletet.) Egy diplomáciai forrás megemlítette, hogy miközben Pressman be szeretne jutni Orbán Viktor kormányfőhöz – noha eddig tizenegy hónap alatt nem sikerült neki –, illetve Szijjártó Péter külügyminiszterrel találkozna (vele egy-két megbeszélése volt), a diplomáciai aprómunka láthatóan nemigen érdekli.
– A gesztust pedig eddig nem viszonozta – mondta a forrás arra utalva, hogy a magyar kormány a két fél közötti politikai feszültség csökkentésének szándékával feltűnően magas szinten képviseltette magát az amerikaiak nemzeti ünnepén. A július 4-i fogadáson Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter is jelen volt.
Ráadásul a helyzet ennél még is rosszabb lehet; ezért is remélik a kormányzati források, hogy a magyarokat büntető mostani amerikai beutazási szankció csak átmeneti intézkedés, és a magyar állampolgárok mielőbb visszatérhetnek az Amerikában (legfeljebb 90 napra) vízummentességet élvezők teljes jogú körébe.
A rémkép ugyanis a 2009 előtti vízumkényszer visszaállítása: a vízum a hozzá képest fillérekbe kerülő EFTA-hoz képest jóval drágább (egy turistavízum ára jelenleg 185 dollár, 67 ezer forint) és körülményes a beszerzése.
Ezzel együtt júniusban 755 vízumot adtak ki a budapesti amerikai konzulátuson, a legtöbbjük turistáknak és üzletembereknek kiadott B-vízum volt. A Budapesten igényelt B-vízumok elutasítási rátája a legutóbbi adat (2022) szerint 8,44 százalék. Úgy tudjuk, a magyar diplomácia azért is meg akarja előzni a vízumkényszer bevezetését, mert ezzel megfelelő válaszlépés meghozatalára kényszerülne, ami pedig tovább távolítaná egymástól a feleket.
