Száz évvel ezelőtt, 1921. május 22-én, a budapesti Aquinicumban csendült fel először Csanády György Bujdosó ének című versére Mihalik Kálmán által írt betétdal. A misztériumjáték részeként, női karra írt mű nem himnusznak készült, ám gazdag utóélete során a székelyek és magyarok összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált.
Ehhez bizonyára az is hozzá járult, hogy a kommunista diktatúra idején tiltólistán volt, mind Erdélyben, mind Magyarországon, de az is, hogy a rendszerváltás után széles körben elterjedt és énekelt mű egybeforrt a közösség azon vágyával, hogy énekben is kifejezze együvé tartozását, ragaszkodását a székely néphez és Székelyföldhöz.
Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói, 2009. szeptember 5-i Székelyudvarhelyen tartott ülésükön Székelyföld jelképeiről szóló határozatában rögzítették:
„1. a Székely Himnuszt, amelynek zenéjét Mihalik Kálmán szerezte, szövegét Csanády György írta, Székelyföld himnuszának nyilvánítják”.
Csatlakozva a korábbi helyi megemlékezésekhez, a Homoród-mente Művészetéért Alapítvány (HMA) kezdeményezéséhez és a székelyudvarhelyi önkormányzat erre vonatkozó határozatához, ezúttal javasoljuk, hogy május 22-ét nyilvánítsuk a Székely Himnusz Napjává egész Székelyföldön. Ezen a napon a helyi közösségek minden esztendőben saját elhatározásukra és szervezésükben tartsanak ünnepi megemlékezéseket, elevenítsék fel a himnusz történetét, ismertessék a himnusz-kutatás új eredményeit annak érdekében, hogy a székely nép és Székelyföld himnusza méltó helyet kapjon az eljövendő nemzedékek identitástudatában is. Ugyanakkor a pünkösdi ünnepi szentmiséken, istentiszteleteken, mivel úgy is elhangzik nemzeti imánk mellett a székely himnusz is, kérjük székelyföldi lelkészeinket, jelezzék, hogy az éppen 100 éves himnuszunkat énekeljük el.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
