Pozitív elmozdulásként értékelik a kárpátaljai magyarok és az észak-bukovinai románok az ukrán parlament által múlt héten elfogadott törvényt a nemzeti kisebbségek jogairól, de ezt a döntést mindkét közösség csak az első lépésnek tartja az évek során felgyűlt diszkriminatív intézkedések rendezése irányába. Erős kétkedés övezi a jogszabály gyakorlatba ültetését.
A nemzeti kisebbségek jogairól szóló új törvény a kijevi kormányzat szerint figyelembe veszi az Európa Tanács és szerveinek szakértői véleményét és az orosz ajkúak kivételével számos területen visszaállítja a kisebbségek korábbi jogait. A jogszabály a középiskolai és szakoktatás nyelvével kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy az ukrán nyelv és irodalom mellett az Ukrajna történelmét és a honvédelmi ismereteket oktató tantárgyat is kötelező államnyelven oktatni. Emellett bármely tanintézmény saját hatáskörben bővítheti az ukránul oktatott tantárgyak listáját.
A három évtizedes múlttal rendelkező Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) az új törvénnyel kapcsolatban megállapítja: ha az nem is állítja vissza a teljes körű anyanyelvű oktatást, de az ukránul kötelezően tanítandó tantárgyakat az ukrán nyelv és irodalomra, valamint Ukrajna történetére korlátozza. A KMPSZ közleménye ugyanakkor megjegyzi: továbbra sem rendezett a magyar nyelv használatának a kérdése az állami szakképző iskolákban, technikumokban és a felsőoktatásban.
A magyar szervezet az oktatási kérdésen kívül számos észrevételt fogalmazott meg. Ezek közül az egyik, hogy a kisebbségi törvény hatásköre terjedjen ki a települések és városokon kívül a kistérségekre és járásokra, ahol az adott kisebbség aránya eléri a törvényben elfogadott arányt, s ez esetben ragaszkodnak a tíz százalékhoz, miután ezt biztosította a 2012-es regionális nyelvek használatáról szóló jogszabály.
Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója szerint minden javaslat annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Úgy látja, 2017 óta ez az első eset, amikor érdemi, előremutató, konstruktív kisebbségügyi elképzelésekről beszélhetünk eleve.
Az ukrajnai román közösségben is előrelépésnek tartják a jogszabályt a 2017-től kezdve kidolgozott diszkriminatív jogi kerethez képest, de ők is csak egy kezdethez tartják alkalmasnak az intézkedést, szerintük is sok még a tennivaló jogfosztások felszámolása terén. Ștefan Mitric iskolaigazgató, csernovci régióban élő románok kulturális egyesületének elnöke, s egyben az Ukrajnai Románok Nemzeti Tanácsának tagja a Libertatea portálnak egy kompromisszum eredményének nevezte a jogszabályt, amely Kijev első értékelhető lépését jelenti az elmúlt hat év során a kisebbségek irányába.
„Most azt tervezik, hogy az ukrán nyelvet és irodalmat, az ukrán történelmet és a hazafias nevelést tanítsuk az államnyelven. Az utolsó pillanatban egy meglepetés-cikkelyt is hozzáadtak a törvényhez, miszerint az oktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy más tantárgyakat is ukránul tanítsanak. Figyelembe vesszük a szülők véleményét, s ha valódi intézményi autonómiánk lesz, mindent megteszünk az oktatás anyanyelvünkön való megtartása érdekében”
– mondta Mitric.
Aurica Bojescu, az Ukrajnai Román Közösség Interregionális Uniójának titkára szerint a törvény végső szövegét még nem látták, így annak még számos ismeretlen részlete lehet, de ez is egy kis győzelmét jelen a kisebbségek számára.
„Nem szabad itt megállni. További tárgyalásokat kezdeményezünk az ukrán hatóságokkal” – hangsúlyozta Bojescu. Mint fogalmazott: vissza kell térni azokhoz a jogokhoz, amelyektől megfosztottak. „A törvény a kisebbségi osztályokról szól, mi pedig vissza akarunk térni a kisebbségi iskolák koncepciójához. Ez egy lépés előre, de még mindig sok tennivaló van”
– mondta a román szervezet titkára.
Sergiu Barbuța, a „Valea Prutului” Kulturális Társaság elnöke szerint fontos a törvény alkalmazásának nyomon követése.
„Folyamatosan értékelni kell a helyzetet a gyakorlatban. Elégedettek-e a nemzeti kisebbségek, valóban garantált-e az anyanyelvi oktatáshoz való jog, nincs-e nyomás a tanárokon? Ez egy pozitív döntés, de jelenleg nehezen értékelhető, mert egy nehéz időszak következik a gyakorlatba ültetés kapcsán. Nem zárom ki, hogy új meglepetések érnek majd”
– mondta Barbuța.
Öt kárpátaljai politikus – Babják Zoltán, Beregszász város polgármestere, Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Rezes József, az Ukrán-Magyar Regionális Ifjúságfejlesztéséért Alapítvány elnöke és Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke – nyílt levélben fordult Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez és Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, amelyben az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdését elindító döntés támogatását kérik. Szerintük az elmúlt esztendőben Ukrajna nagy lépéseket tett az Európai Bizottságnak a nemzeti kisebbségek jogairól szóló ajánlásai végrehajtása terén, az ukrán parlament által elfogadott új törvénytervezet pedig „lényegében tükrözi a nemzeti kisebbségek érdekeit, és teljes támogatásunkat élvezi”. Megjegyzik ugyanakkor: abban is bízunk, hogy a fentebb említett átfogó törvényben elfogadott valamennyi rendelkezés – a kárpátaljai magyarok civil szervezetei által benyújtott valamennyi javaslatot figyelembe véve – beépül az ukrán törvényhozás normatív dokumentumaiba.
Kiemelt kép: pexels.com
