A klímacsúcs nem más, mint politikai turistáskodás, alkalmatlan arra, hogy ott érdemi megállapodás szülessen – mondja Áder János. Van-e közös a volt államfőben és Greta Thunbergben? Hányast adna a kormány zöldpolitikájára? Mit szól a Balaton-parti építkezésekhez és az akkugyárakhoz? Interjú.
Korábbi köztársasági elnök vagy zöldinfluenszer – melyik megnevezést érzi magához közelebbinek?
Feláll a szőr a hátamon az influenszer kifejezéstől. Nem tekintem magam annak, nem is szeretnék az lenni. A státuszom: volt köztársasági elnök, emellett pedig a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke vagyok.
A fiatalok viszont zöldinfluenszernek tartják, és egy kutatás szerint hasonló a népszerűsége, mint Greta Thunbergnek. Milyen egy polcon lenni vele?
Más bajnokságban futballozunk, nem érdemes összehasonlítani kettőnk tevékenységét. Majd az idő eldönti, hogy mennyire hasznos az, amit ő csinál. Én a megoldásokat keresem.
Mindenesetre sokat van fiatalok között, mit tapasztal, mennyire fontos nekik a környezetvédelem?
Az országjárás során akár általános iskolásokkal, akár középiskolásokkal találkozom, azt tapasztalom, hogy fogékonyak a témára. Az előadásaink interaktívak, tehát nem arról szólnak, hogy odamegy egy öreg mókus, és osztja az észt a klímaváltozásról. Informatív, tudást gyarapító karakterük van a találkozóknak, a cél, hogy közösen gondolkodjunk.
Az alapítvány által támogatott Fenntarthatósági témahéten tavaly 420 ezer diák vett részt.
Ha egy héten keresztül ennyi fiatal kíváncsi arra, hogyan lehet megóvni a teremtett világot és megelőzni olyan problémákat, amelyek őket is nyomasztják és hatással lesznek a generációjukra, világosan jelzi az érdeklődést.
A pedagógusok hogyan állnak hozzá a témához?
Abszolút nyitottan. Kezdeményezésünkre a fenntarthatóság választható tárgy lett a gimnáziumokban, s idén már érettségizhetnek is belőle a diákok. Először a gimnáziumoknak készült el a Zöld Föld tankönyv, és már írják az általános iskolásoknak szóló változatot. Mindemellett a tanárok munkáját segítő akkreditált óravázlat, segédanyag is született, s mivel a pedagógusképzésben a fenntarthatóság korábban nem szerepelt, fontosnak tartottuk, hogy megkapják azt a plusztudást, ami a tárgy oktatásához szükséges. Ezért elindítottunk egy ösztöndíjprogramot, így a tanárok még felkészültebben tudják átadni a tananyagot.
A pedagógusok méltatlan bérezése már az elnöksége alatt is napirenden volt, és ez azóta sem változott, bár most végre elkezdődhet az érdemi rendezés. Milyennek látja a helyzetüket?
A cél tekintetében nincs vita a politikai szereplők között. Ha évekre visszamenően megnézzük a kormánypárti politikusok nyilatkozatait, kivétel nélkül elismerték, hogy a helyzet megérett a rendezésre. A kormányzat januári bejelentése alapján a ciklus végére, tehát 2026-ra megduplázódnak a pedagógusfizetések, ennek jegyében már idén jelentős emelést hajtanak végre.
A kormány négy éve az egészségügyben egy nagy levegővétellel megoldotta először az orvosok, majd részben a szakdolgozók béremelését – korábban ekkora mértékű fizetésemelés nem történt az ágazatban.
Hogy ezzel nem szűnt meg egy csapásra minden probléma, azt nem vitatom, de fontos lépés volt. Legalább ilyen sikeres béremelést remélek a pedagógusok esetében is.